Ti mit tennétek, ha a lányotokat (14-15 éves) pszichiátriára kéne vinnétek, de ő nem menne?

Fogd meg és rakd be a kocsiba :D

Na jó,viccet félretéve.Beszélj vele.Ha nem megy,akkor hívd fel a pszichiátriát,hogy mit tudsz tenni.

Nem hinném, hogy csak a pszichiátria lenne a megoldás, ahhoz már komoly mentális defektjének kell, hogy legyen.

Ahelyett, hogy hagynám, hogy a fene tudja, milyen (mellék)hatású szerekkel teletömjék, amitől lehet, hogy soha nem lesz már önmaga (hidd el, láttam már cifra dolgokat...), inkább felkeresnék egy pszichológust. Nem a kórházban, nem egy olyat, aki heti fél órában elvégeztet vele alkalmanként 1-2 tesztet, aztán annyi, hanem magánrendelésre egy olyanhoz, aki partner abban, hogy felderítsék a kiváltó okokat. Mert az öngyilkossági kísérletek 99%-ánál van valamilyen kiváltó ok. Adhatnak a pszichiátrián akármilyen erős antidepresszánst, az legtöbbször csak tüneti kezelés, a kiváltó okot nem szünteti meg. El kell menni pszichológushoz, kideríteni, hogy miért akart öngyilkos lenni, majd pszichoterápiával megedzeni a lelkét, megtanítani, hogy hogyan kell a krízishelyzeteken úrrá lenni, illetve amennyire lehet, ha már megvan a kiváltó ok, akkor azt megszüntetni vagy mérsékelni.

"Vagy a pszichiátriából jöhetnek, és elvihetik?"

má megint a hülyeség ezerrel.

Öngyilkosság esetén igen...Mivel kiskorú, és a szülei vállalnak érte felelőséget, ezért bevihetik, akár erővel is. Ez élet-halál-megőrülés kérdése, így akármit tesznek az a lány javát szolgálja. A pszichés betegségeket kezelni kell, ha nem teszik egy életre életképtelenné válhat akárki. Illetve a diagnózist sem árt felállítani, legalább tudják a szülők, hogy mivel állnak szemben. Az öngyilkosság nem feltétlen csak a depresszióhoz tartozik, illetve a gyerekkor rizikós is ezért...A pszichés betegséget nagy része gyerekeknél/kamaszoknál is előfordul, leggyakoribb a depresszió, pánikbetegség, anorexia, bulímia. De ezen kívül különféle személyiségzavarok, esetleg skizofrénia is állhat a háttérben. (pontosabban csak az egyik altípusa, a hebefrénia).

Én megpróbálnám észérvekkel a pszichiátriára csalni...A lány érdeke hogy megy, ha nem akar egész életre megbélyegzett "őrült" lesz, és ha a betegség elfajul akkor az egész életét megnyomorítja majd, lehetetlen lesz a munka, nem fog tudni kapcsolatokat létesíteni, se barátit, se párkapcsolatit. Ez ritkább eset, de az összes pszichés beteg ismerősöm így járt.

A pszichiátrián mellesleg nem esznek embereket, és ha ő sem akarja majd bántani az ápolókat/betegeket akkor nincs mitől félnie. Öngyilkossági kísérlet után mondjuk kötelezően bent kéne lennie, minimum két hét megfigyelésre....

Mondjuk a módszer az állapotától függ. Ha már erősen az őrület határait súrolja, nincs tudatában a tetteinek, beszámíthatatlan akkor nyílván erővel kell elvinni. Ha meg beszámítható, akkor észérvekkel meggyőzni, ha nem sikeról akkor érvényesül az erőszakosabb megoldás.

Illetve a szüleinek is el kell fogadnia a helyzetet, nehéz ez olyan családban, ahol még nem volt pszichésen beteg hozzátartozó. Illetve maga a tudat, hogy a saját szeretett lányuk öngyilkosságot követ el. Ez olyan érzés, mint megbukni szülőként. "Mit tettem rosszul? Hol rontottam el? Mi lett a lányommal?" A szülőknek is egy belső rágódás ez, és szenvednek anélkül is, hogy még pszichiátriára is kéne hurcolniuk a lányukat. Tudom, egy ismerősömnek két öngyilkossági, és egy gyilkossági kísérlete volt. Az utóbbi azért nem sikerült, mert megzavarták, és elvétette a mozdulatot. A penge nem vágta el a hapsi torkát, csak végigszántotta.

Ilyen esetben még elég a pszichológus, ahogy már fentebb is írták. Elvinni meg KELL. Ez nem választás, később még meghálálja. Induljatok úgy el, hogy boltba (valahova) mentek majd a pszichológusnál álljatok meg. A kocsiból úgy se ugorhat ki (ha kérdezi hova megyünk: "ez egy új bolt, stb). Vagy hívd el magatokhoz a pszichológust és tégy úgy, mintha régi ismerősötök lenne. /"képzeld ő pszichológus, sokan félve mennek be hozzá- erre ő elmondja miért nem kell emiatt félni, stb...meg hogy ő is szívesen beszélgetne vele.../

Oké, hogy becsapod, de ez fontosabb. Nem is csak a mentális egészsége (ami rettentő fontos), hanem az élete a tét. Ha dühös is lesz egy ideig pár év múlva úgyis megérti.

(a pszichiátert azért nem javaslom, hisz ennyi idősen nagy többségben nem ^olyan^ /bár nem tudom nálatok mi a szitu/ szintű problémákkal küzdenek- persze mindenkinek a sajátja a legnagyobb- plusz sejtésem szerint az öngyilkossági kísérlet is" csak" vagdosás volt)

14/L

A boltba átverős részt hanyagold, mert egy életre megutál és nem fog bízni benned a saját gyereked. De ezt elmondja a pszichológus is, ha megkérdezed tőle, hogy ilyenkor mit tegyetek.

Fogjátok és elviszitek. Csak egy hülye beszélgetés, ennyit bírjon már ki a gyerek. De már itt eleve gondok vannak a neveléssel, ha öngyi akar lenni meg nem bírjátok elvinni oda se.

Kerestek olyan pszichológust aki kimegy házhoz. És mint mondtam, pszichológust, nem pszichiátert. A kettő nem ugyan az, pszichiáterre a durván elmebetegeknek van szüksége.