Ti egyetértetek azzal a mondással, hogy mindenki saját sorsának a kovácsa?

Te döntesz, hogy mit akarsz, és mit áldozol fel a célodért.

Ha meg valami nem jön össze, nem szomorogni kell hanem mégjobban tolni a dolgot.

Hülyeség. Az emberek egy kisebb része olyan szinten beleszületik a jóba, hogy életében egy szalmaszálat sem kellene keresztbe tennie, és mégis meglenne mindene, amire a szeme-szája vágyik, miközben sokan még úgy is nehezen élnek meg, hogy éjjel-nappal több másodállásokban dolgoznak.

Persze nyilván nagyobb esélyed van, hogy nem halsz meg egy árokparton egy fillér nélkül, ha keményen dolgozol, meg fontos, hogy az ember pozitívan álljon hozzá a helyzetéhez, és ne legyen búvalb...szott, de úgy összességében ez a mondás 2 dologra jó:

- hogy kiölje belőled az empátiát a kevésbé szerencsések iránt, mert ugye ha jobban próbálkoztak volna, akkor nem lennének ebben a helyzetben

- hogy egy nagyrészt henyélő milliárdos ezt mondván elérje, hogy megszakadj a cégében potom pénzért

#10

Nem fogok érvelni neked, mert nem akarok. Csak az hibáztat mást 30-on túl, aki lusta. Ennyi.

Szerencséjének, és igen.

Persze nyilván a körülmények se elhanyagolható tényezők, de alapvetően az, hogy boldog élete lesz-e valakinek az egyes egyedül rajta múlik. Ugyanis heverhetnek előtted lehetőségek százai, ha te nem veszed észre, és nem élsz velük. Ugyanúgy lehet a tiéd a világ összes kincse is, ha te mindig csak elégedetlenkedsz és sosem elég, akkor aligha fogod elérni a boldogságot.

Ja, most látom csak: 21 éves tejfelesszájú kölyök vagy.

Akkor nincs miről beszélgetnünk egy felnőtt témában.

A hármas nagyon szépen leírta kedves kérdező.

A mondás maga valóban nem a legaktuálisabb.

Olyan időkben születhetett amikor azoknak ment jól akik sokat dolgoztak, okosak, rátermettek, kitartóak voltak.