Szerintetek melyik a fontosabb, hogy azt tanuld, amit szeretsz, vagy azt, amivel jó kereseted lesz, és könnyen el tudsz helyezkedni?
Tegyük fel, hogy valaki egy olyan szakra adja be a jelentkezését, amiből már a kutya sem kér a piacon, az ominózus "büfészak" jelző is rá van aggatva, és valóban nagyon nehéz lesz az életben boldogulnia, mert többszörös túlképzés van. Elvégzi ezt a szakot, viszont gyakorlatilag éhenhal, mert nincs kereslet arra, amit tanult.
De mi van azzal, aki elvégez valami műszaki kart, alap nettó 300ezres keresettel indul, majd fokozatosan növekedik, viszont minden nap utálattal megy be a munkahelyére, mert kényszerből csinálja, mást akart volna tanulni, viszont legalább a megélhetésére nincs panasz.
Ha óriási elhivatottság van valakiben, kisgyerek kora óta valami iránt, akkor érdemes azt tanulni, ha nagyon rossz az anyagi lehetőség abban a szakmában, akkor mellette valami pénzkereső foglalkozást is érdemes kitanulni.
Ha 18 évesen kitalálja, hogy mégis ógörög szakra adná be a jelentkezési határidő előtt fél évvel, azt én nem támogatnám. Keressen inkább pénzt hozó szakmát és utána, hobbiból foglalkozzon azzal, ami érdekli.
Szerintem kevés ember megy úgy műszaki pályára és végzi el sikeresen az egyetemet, hogy semelyik részét nem élvezi. Ha valami tetszik neki, akkor viszont lehet abban az irányban állást keresni, máris nem undorral megy be dolgozni.
Valahol a kettö közt.
Olyan szakot, amit "szeret" valaki, de nem lehet vele elhelyezkedni, nem érdemes tanulni, mert minek.
Olyat, amit útálsz, de sok sokat lehet vele keresni, megint nem, mert csak akkor jutsz vele valamire, ha valamennyire tudsz vele azonosulni.
Okosabb olyat keresni, ami után kapsz annyit, hoyg kényelmesen meg tudj élni és nem érzed magad rosszul ott.
A kedvenc, de nem hasznos szakot meg utána levelezön le tudod végezni hobbinak.
Meg kell találni az aranyközéputat. Ne válassz olyan munkát/szakot, amiről tudod, hogy gyűlölöd, de sokat keresel. De olyat se, amiből tuti, hogy nem tudsz megélni. Biztos van valami olyan, ami kapcsolódik az érdeklődési körödhöz és kicsit keresettebb, mint az eredetileg kinézett büfészak.
Egyébként, ha mindenképp választani kell, akkor én inkább szerényen meghúzom magam egy kis időre és várok egy munkahelyre, minthogy olyat csináljak nap, mint nap, amit utálok. Az teljesen megöli a lelket.
Szerintem egyik verzióval sem lesz sikeres, vagy legalábbis kevesebb sansza van rá. Persze az esély mindenre megvan.
De ha a két véglet között választ, akkor az álomszaknak akkor van értelme, ha tényleg nagyon kiemelkedően tehetséges. A másiknak meg akkor, ha képes megalkudni. Tudom, nem mindenkinek fontos a karrier, ez esetben választhatja a biztos, de unalmas megélhetést. Csak akkor nem lesznek sikerei nyilván, de hát akkor ez nem is olyan fontos neki.
Ha biztosra akar menni, valami középútra szavaznék, hogy azért ne gyomorgörccsel álljon neki a munkára de ne is kelljen éhen halnia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!