Az emberek hogy jöttek rá a szavakra hogy pl:Hó az eggyik ösember egyszer csak azt mondta hogy Hó?

Kezdetben az ősemberek csak kezdetleges hangadással kommunikáltak egymással, és nagyon egyszerű dolgokat fejeztek így ki (jön a mamut, vihar lesz, ez csapta stb.) Az ilyesmit kiáltásokkal, hümmögésekkel, csettintésekkel fejezték ki. Ehhez tudni kell a másiknak is, hogy mit jelentenek a konkrét jelek, és neki is kell tudni produkálni azt. Ha egy közösség minden tagja érti a jelek jelentését, akkor tudnak egymással kommunikálni.

Később ezek a jelek egyre bonyolultabbak lettek, ahogy egyre több és több dolgot, egyre részletesebben fejezett ki az ember. Egy konkrétan produkált hangnak (hümmögés) már nem biztos, hogy mondatértéke volt ("Jön a mamut!"), hanem szóértéke. A szavak kiejtése egyre jobban eltávolodott egymástól, így egyre több és több szó jelent meg. A végén már egy hangnyi eltérés is jelentésmegkülönböztető érvényűvé vált (pl. mást jelent az, hogy mamut és az, hogy mamutok).

Azt nem tudjuk, hogy egyetlen ősnyelv volt-e, vagy a világ több pontján is kialakult egymástól függetlenül az emberi nyelv. De az biztos, hogy a nyelvek a kialakulásuktól fogva folyamatosan változnak, differenciálódnak, különválnak, keverednek, cserélődnek egymással. Egy mai szónak akár több ezer éves története lehet, de több ezer éve lehet, hogy másképp ejtették ki, vagy mást jelentett. Tehát nem úgy működik, hogy az ősember a hasára ütött, hogy ez a fehér szállingózó valami legyen hó, és onnantól kezdve így hívjuk. Ez több ezer éves folyamat eredménye, mire a magyar nyelvben pl. ez a szó kialakult.