Volt valaha olyan tanárod, akit kifejezetten utáltál? Hogyan sikerült az ellenszenvedet kivívnia

Általános iskolai magyartanárom! Kitűnő voltam, magyarból is színötös, ráadásul a kedvenc tárgyam is volt, sose volt baj, én voltam eleinte a kedvence. Aztán egy nap nagyon rossz kedve volt, kiabált, és egy verselemzést akart kikérdezni, de akit csak kihívott, egy se tudta. Egyre nagyobb lett a feje, végül hozzám fordult. Esküszöm az életemre, annyit késlekedtem csak a válasszal, hogy levegőt vettem, ő máris lila fejjel ordította, hogy "még te se tanultad meg??!!" Persze habogtam volna, hogy dehogynem, de nem hagyta, fogta, bevésett egy akkora egyest, hogy a fal adta a másikat.

Innentől szándékosan nem hívott ki javítani, felelni, nem adott nekem ki pluszmunkát se, hogy ne tudjam kijavítani, és négyes lettem év végén.

Még év vége előtt egy héttel a magyaróra előtt a padtársamnak mutattam, hogy van nálam egy befőttesüvegben mentalevél, viszem a nagymamámnak, mert beteg és tud belőle teát főzni. Ott szagolgattuk a mentát, nagyon jó illata volt. Bejött a tanár, persze mindenkiben vigyázba állt a sz-a-r. Kiderült, hogy hallotta a mentás sztorit belépése előtt, és kérdezte, van-e otthon. Ártatlanul feleltem, hogy van. Erre: hozzak neki, ő is szereti. Persze én is, anyám is érezte azonnal, hogy ez megvesztegetés, de hátha ezen múlik az ötös, vittünk neki. Eltette, aztán év végén bevágta a négyest egy álszent mosollyal, hogy jaj de sajnálja.

Azóta én is tanár lettem, és senkivel nem szeretnék úgy találkozni, mint vele. Ez gyerekként nagy sérelem volt, az igazságtalanságokat megjegyzi az ember. Nem tudom, pontosan mit mondanék neki, de lenne mit.

Mikor iskolába jártam, egyszer félrehívott a töritanár, és diszkréten halkan mondta, hogy ki nem állhat, ha rajta múlik, meg fogok bukni érettségin, bármit is csinálok.

Sajnos ez nem mostanában volt, hanem a 90-es évek végén, mobilok még nem nagyon voltak, hogy feltudjam venni ezt az egészet és az igazgatónak visszajátszani, hogy kirúgják ezt a tet.vest a suliból.

Így maradt az érettségi.

Kihúztam a tételt, szószerint elmondtam, majd elkezdett összevissza kérdezgetni, mindenre tudtam a választ.

nagy vörös fejjel, azt mondta, hogy akkor jól van, mehetek ennyi volt.

Majd mikor bizonyítvány osztás következett, mindenből megkaptam a 4-5 jegyet, kivétel töri, az 2 volt.

Odamentem a vizsgabizottsághoz, hogy hát ez mégis hogy történt?

Azt mondták, látták hogy jól tudtam, de a töritanár szerint ez kevés volt, és ezért lett 2.

Mondom ok.

Finoman félrehívtam a töritanárt.

Én is diszkréten halkan mondtam neki, mint annak idején ő, most már semmi közöm az iskolához, de sulin kívül ha találkozunk fogunk még beszélgetni.

eltelt pár hét, és egyszer minő véletlen pont velem jött szembe.

Nagyon ideges lett, babrálni kezdte a táskáját, össze vissza nézelődött, de hát nem volt mit tenni, keresztezték útjaink ismét egymást.

NO!

Itt olyan szép magyar stílusban ahogy a szódás a lovával beszélt még a régi időkben, megköszöntem neki a 4 évi munkát, és anyukáját is felmagasztaltam, amiért egy ilyen áldott teremtést adott a világnak.

Utána nem találkoztam vele már többet.

Nekem a német tanárommal van érdekes viszonyom. Most vagyok 9.-es. Igy az elso 6-7 hónapban imadtam a német tanárom, sztem viszont igy volt. Plusz feladatokat irtam neki, jelentkeztem sokat, 4-5 os dogaim voltam stb... Tudni kell, hog nekem a német tanulásban igen sok lemaradásom van, hiszen en csak ebben az évben kezdtem míg a nagy többsége a csoportnak 5,6,7,8 ... éve tanul.

Én egy olyan ember vagyok aki imádja a nyelveket, 8 évig tanultam angolul imádtam... gondoltam a némettel is hasonló lesz... de sajnos mostanság nem minden oké. A kedves német tanárom nagyon sokat vár el tőlem, ami nembaj, de vannak olyan megjegyzései amik már eléggé zavarók számomra, valahogy nem így ismertem meg a tanárt... csalódtam benne, nem is keveset...nagyon nem részletezném, hogy miért. Sajnos 7-8 hónap elteltével kezdem igazán megismerni a tanárt nem jó értelemben is Szinte eddig ő volt a kedvencem úgymond... De lehetséges, hogy 10. osztálytól fordul a kocka. Lehet igy jobb is lenne...attól még a németet imádni fogom , mivel számomra iszonyatosan kedves nyelv, de a tanárba azért nagyot csalódtam.

nem, nekem sohasem volt utált tanárom,

minegyiket csodáltam, mert - akkor -

sokkal többet tudtak mint én.