Lehet valaha pozitívum az életemben?

Sajnos nekem soha sem volt valami jó vagy könnyű életem.18 vagyok még csak,de úgy érzem,hogy az életem értelmetlen és kilátástalan.Nem volt jó gyerekkorom,és ez nem az a fajt "anyuék nem vették meg a legújabb okos telefont" fajta gyerekkor volt.Mikor még csak útban voltam a születés felé a saját apám le tagadott,aki a legrosszabb emberek egyike akiket ismerek.Lopott,csalt,anyámat verte stb.Szóval apa nélkül jöttem a világra,majd 3 éves koromban a szervezetem rossz álapotban volt,aminek hatására 7-8 éves koromban mind a kettő vesém ki nyifant.Ezzek után hosszasan (majdnem 2 évig) voltam dializishez kötve,szóval a szociális fejlődésem nagyon vissza maradt.Miután vesét kaptam a gyógyszerek miatt ki alakult egy atópiás dermotitisz (bőr betegség),ami miat senki sem mert a közelembe jönni.Ez a mai napig tart sajnos folyton változó formában.A test alkatom és a bőr betegségem miatt retenetessen sokat szekáltak általánosban és közép iskolában is.Jött utána egy más fél éves időszak amikor végre úgy tünt,hogy végre kicsit jó érezhetem magam a börömben.A test súlyom le apadt 60 kilóra,a böröm is javult,végre érztem,hogy élek.Majd hirtelen a bőröm el kezdet repedni,a szememre rá terjedt,a kezeim nem bírtam ki nyújtani,járni alig bírtam.Áprilisban fel kerültem kaposvárra,ahol steroiddal kezeltek.Teljesen le ment a börömről,de 1 hónap alatt rá nyomot 20 kiló pluszt.Ha el kezdtük le épitteni a gyógyszert megint vissza jött. A szteroid színte összes mellék hatása ki jött raktam.Test súly és vér cukor emelkedés,depreszió,tályog,stb.Most már úgy érzem,hogy semmi értelme sincs az életemnek.Rengeteget szenvedtem (ez csak a töredéke volt amit le írtam),ezek miatt sose volt barátnőm se,mindig rosszabb lesz és csak arra tudok gondolni,hogy ha ne agy isten holnap meg halok,akkor ezeket hagyom magam után? Akkor mi értelme volt ennek? Nem érzem,hogy valaha is lesz valami jó az életemben.