Ti mit tennétek a helyemben? Meg kéne keresnem?

Igaz, nem mostani sztori, de még mindig nem hagy nyugodni. 3 évvel ezelőtt az interneten, pontosabban egy játékon keresztül megismertem egy srácot. Jóban lettünk, sokat udvarolt nekem, majd egyszer elkezdett könyörögni, hogy jöjjek össze vele. Én nem akartam, hiszen nem hittem az ilyenekben, interneten keresztül, úgy, hogy azt sem tudom, ki ő, csak a keresztnevét tudom, nem lehet párkapcsolatot létesíteni. Végül addig könyörgött, míg beadtam a derekam, gondolván úgy sem lesz valami komoly dolog, majdcsak rájön ő is, mi bajom lehetne ebből?

1 évig együtt voltunk. Közben sok mindent megtudtam róla, küldött fotókat magáról, megadta a telefonszámát, emailcímét, anyukája emailcímét, anyukája nevét, egyszer küldtünk egymásnak postán csomagot (igaz, akkor kérte, hogy az anyja nevére küldjem, direkt tértivevénnyel küldtem, és átvette az anyja), tehát város, utca, házszám is megvan, sőt, még jelszavakat is adott meg nekem. A végére már én is beleéltem magam, találkozót próbáltunk szervezni, minden jól alakult.

Igaz, közben voltak veszekedések, volt, hogy különböző indokkal le akart rázni, szakítani akart, ki akart lépni az életemből, de én túlságosan ragaszkodni kezdtem hozzá. Illetve valami haver barátnőjét is bemutatta nekem, vele voltak problémák, sokszor ő közölte velem, hogy hagyjam békén a srácot.

Egyik nap a Facebook kiadott egy közös ismerőst, akinek a srác egyik képe volt a profilképe. Végignéztem, és az összes képét, mindet nekem küldte el. Rákérdeztem, de nem kaptam konkrét választ, így hát megpróbáltam belépni az ő Facebook profiljába, sikerült is az egyik jelszóval, amit korábban megadott. A barátnője Facebook fiókjába kerültem, és ott olvastam, hogy mesélte egy haverjának, hogy még mindig azt hiszem, hogy ő fiú, és ez mekkora poén.

Kisebb nyomozás és kirakós után egyértelmű volt, hogy a srác nem létezik, az a lány játszotta ez az egészet. Ismét rákérdeztem, de tagadta, én pedig megszakítottam vele minden kapcsolatot, letiltottam, stb. 2 hónap múlva mégis sikerült elérnie, és bevallott mindent, igaz, itt is mindenféle hazugságot kitalált, hogy ezt miért csinálta velem, fogadtak a haverokkal, unatkozott, pénzt kapott érte, stb...

Ez az egész dolog engem borzasztóan megrázott, és az alap helyzetek (családi problémák, egyetlen barátom nem volt, jelentéktelennek éreztem magam) következtében eléggé depressziós lettem, idióta módon mégis megbocsátottam neki, és felajánlottam, hogy legyünk barátok. Egy ideig jól ment ez a dolog, de egy idő után elvárta, hogy segítsek neki fogni egy fiút. Nem tudtam neki segíteni, ezért megharagudott rám, szidott, zaklatott, majd letiltott, azóta nem beszéltem vele.

Utána sokszor próbáltam elérni, az anyjának írtam egy levelet, elküldtem nekik postán, anyjának lett Facebook-ja, bejelöltem, írtam neki, az apját is megtaláltam, neki is, osztálytársainak is írtam, de egyszer sem jött válasz, illetve az egyik osztálytársa tudja a sztorit, de hogy utána mi lett, azt nem tudom. Azóta nem hagy nyugodni a téma, többször jön az érzés, hogy ezt nem úszhatja meg így.

Mit lehet egy ilyen üggyel kezdeni? Keressem meg, állítsak be hozzájuk? Írjak további leveleket, üzeneteket? Vagy hagyjam az egészet, próbáljam meg elfelejteni?

17/L