Sok helyen mint vásárlót miért néznek levegőnek? Többit alább.

Elhiszed, hogy ha luxus cuccokban mentél volna oda, egyből foglalkoztak volna veled?

Másrészt meg egy alkalmazottat nem biztos, hogy érdekelni fog, hogy a főnöke mennyi bevételre tesz szert.

Én dolgoztam eladóként (meg weboldalukat helyrepofozó-szöveget szerkesztő, stb. ugye mindenre egy ember kevés pénzért) egy elegánsabb üzletben.

Az elején még mindenkihez mosollyal mentem, kedvesen, és sajnos a legtöbb ember ezt tolakodásnak vette, volt olyan is, aki felháborodott. Egy idő után már csak álltam és megkérdeztem, hogy miben segíthetek, aztán hagytam nézelődni az illetőt.

Mi nem osztályoztunk öltözék alapján, pl. az egyik legtöbbet költő visszatérő vásárlónk egy tipikus elnyűtt bőrdzsekis vállalkozó volt, kistatyóval a hasánál.

Csak azért írtam le, hogy nem kell mindig a legrosszabbra gondolni.

Bár az tény, hogy nagyon sok üzletben gyökerek az eladók, néha én is elképedek, hogy verbálisan mit engednek meg maguknak. Nekem eszembe sem jutott volna soha bunkózni senkivel (pedig gyakran jártak be kötekedni), hiszen ez volt a munkám.

Itthon elég jellemző, hogy a munkamorál eléggé lent van. Sokan bemennek dolgozni, húzzák a szájukat és ennyi. Itthon jó pár boltban tapasztaltam hasonlót. Ahol ilyenhez volt szerencsém, többet be sem tettem a lábam.

Valószínűleg nem néztek potenciális vevőnek, csak egy nézelődőnek és ezért nem ugrottak oda, mert nem jár érted prémium.

Egyik ismerősöm Svájcban dolgozik. A főnökével elmentek autót nézni egy márkaszalonba. A srác koszos munkaruhában volt és állt a pult mellett, amíg a főnökét körbevezették. A sráchoz is odament egy alkalmazott és egyből kávéval kínálta és mondta, hogy üljön be a kocsikba, nézze meg őket. A srác mondta, hogy nincs annyi pénze és nem akarja összekoszolni az autók ülését. Az alkalmazott válasza annyi volt: Nyugodtan üljön be akkor is, ő azért kapja a pénzt, hogy utána kitakarítsa.

Itthon, ilyet maximum néhány idősebb embertől hallottam eddig.