Mi a baj velem?

Nos, sokszor ha megdicsérnek mindig azt hiszem, hogy hátsó szándék van a dicséret mögött, vagy csak gúnyolódik velem az illető. Senkiben sem tudok megbizni, nem is merek senkinek semmit mondani, mert félek, hogy átvernek. Párkapcsolatom sem volt még, mert mindig azt hiszem, hogy aki közeledik felém, csak ki fog használni, vagy épp csak hülyiteni akar. Nem is tudom elképzelni magam párkapcsolatban senkivel, mivel úgy érzem, hogy az nem nekem való, szerintem hamar elhagyna bárki. Volt, hogy megdicsért valaki de én flegmán válaszoltam vissza, mert azt hittem, hogy csak gúnyol. A testvéreim nincsenek itthon, külföldön vannak, de igazán egyik sem hiányzik, főleg a fiútestvérem, ha hazajön, alig várom, hogy menjen vissza. Tudom ez nem helyes és aggaszt a dolog, mivel régen nem voltam ilyen, teljesen az ellentéte voltam annak ami voltam. Ezeket a dolgokat rólam még a szüleim tudják és ők is már többször mondták, hogy nem értik, hogy mi történt velem, mert régen a tökéletes ellentéte voltam a mostani énemnek. Lehetséges, hogy valami baj van velem?