Állítólag jó képességű gyerek miért nem boldogul az életben?

Kicsit olyan dolog ez, hogy hiába vagy jó képességű, ha nem sikerül megtalálnod azt ami igazán érdekel és amiben igazán jó vagy. Ilyen szempontból ez a baj az iskolával, nem a való életre készít fel.

Magamon látom, hogy rengeteget számít a munka szeretete, nem utálattal, kényszerből csinálom, hanem motivál, és a fejlődésem honorálják is.

Érdekes kérdés, és a feleségemmel mi is sokat beszélgetünk ezen a gondolatmeneten. Mi egy kicsit más aspektusból vizsgáltuk, de a lényeg ugyanaz.

Nálunk a gyereknevelés témakörben jött elő ez a kérdés.

Adott egy 8 éves, második osztályos kisfiúnk, kitűnő tanuló, versenyekre is jár, szófogadó gyermek, panaszunk nem lehet rá.

Mégis úgy érzem, hogy hiányzik belőle valami ami az élethez kell.

A feleségem és én is egyetemet végeztünk, ő kitűnő tanulóként, én bukdácsolva és évet szalasztva de elvégeztem én is.

Jelenleg én mégis magasabb pozícióban vagyok mint ő, ezzel sokat szoktunk poénkodni, hogy mi a francért tanult olyan sokat, ha ilyen szempontból semmi értelme nem volt.

Sok olyan gyermekkori ismerősünk van aki totál idióta volt általánosan, de jóé el tudta adni magát, és most vezető pozícióban van, miközben a kitűnő tanuló társa pl. boltvezetőként dogozik.

Mi lehet ennek az oka? Mivel teszel jót a gyerekednek? Legyen eminens tanuló? mert akkor biztos felveszik a legjobb egyetemre is. vagy engedd egy el az csinálja amit szeretne?

Sok kérdés felvetődött bennünk.

Végül, két megállapítást fogalmaztunk meg.

1.Bármennyire is okos vagy, ha nem tudod magad eladni(értsd.kommunikációs képesség, egészséges ego ) akkor semmire nem mész.

2. azt döntöttük el, hogy nem akarunk belőle eminens gyereket faragni, nem szedjük le a gyerek fejét ha nem mindenből lesz kitűnő. De legyen 1-2 olyan érdeklődésének megfelelő tantárgy ami tetszik is neki és arra feküdjön rá.

pl. lesz*rom ha énekből 3-as, ha a matek tetszik neki és abból tök jól teljesít.

Kicsit eltértem kérdéstől, de a probléma gyökere ugyan ez.

Szülőként, ezt felismerve szeretném máshogy nevelni a gyermekem, nem elég eminensek lenni, az életre való nevelés sokkal fontosabb feladatnak tartom.

Átérzem a kérdés mögött rejlő frusztráltságod, de ez nem a te hibád, ez alapvetően a társadalmi elvárás és az oktatáspolitika hiányossága, mintsem a te hibád.

Az oktatás terén most látszódik valamiféle változás, de ez hosszú távú dolog, és még az én gyermekemet sem fogja érinteni.

Jó tanácsom csak az lehet, hogy fejleszd a kommunikációs képességed, hogy jobban el tudd adni magad és a meglévő tudásod, és hogy legyen nagyobb önbizalmad.

Viszont azt is tudom, hogy ez nem egyszerű feladat, de őszinte szívből kívánok neked sok sikert az életben...