Feladni a fiatalságot a jövőbeni biztonságért?

Én sportolok is rendszeresen.

Nem szeretek ilyen kapkodó életet élni.

Ezért mondom,hogy egyszerre csak egy dologra szeretek koncentrálni.

Nem feltétlen kapcsolatra gondoltam,hanem arra,hogy az ember éljen.

Én már 28 vagyok,de még szeretnék majd tanulni is.

Arra az esetre,ha olyan elé állít az élet,hogy változtatnom kell,legyen más is a kezemben.

"Kocsmázni"

Hát,nem tudom,én nem alkoholizálásra gondoltam.

Nem nagyon vonzanak a kocsmák.

Az egy dologra tudok koncentrálni alatt azt értettem,hogy karrier vs magánélet.

A sport az egyik kategóriába sem sorolandó,az életmód.

Azt,hogy később is szeretnék tanulni pedig nem zárja ki,hogy ezt munka mellett tenném.

Vannak emberek,akik ahogy előttem is megfogalmazta valaki,kibulizzák magukat,elvégeznek valami gagyi tanfolyamot,és élik a semmilyen életüket 40 felett.

Ők a "csúcson" fiatalon vannak.

Még vannak,akik annak ellenére,hogy 30 évesek elmúltak nem törődnek bele,hogy az életük már nem fog változni,ők viszont középkorúként is akár megtehetnek olyan dolgokat,amiket mások csak fiatalon tettek meg.

A kérdés inkább arra vonatkozott,hogy melyik út a jobb?

Ismerek most is olyan 20-on éveseket,akik nem képzik magukat,valami összeszerelőgyárban dolgoznak,és hétvégente buliznak.

Aztán ezt valószínűleg 40 évesen már nem fogják bírni,mert addigra majd megérzik azt,amivel ez jár.

Még van olyan rokonom,aki pl 2 gyerek mellett diplomázott le 40 évesen,most viszont sokkal jobb életszínvonalon él,mint előtte.