Mit lehetne a tesómmal kezdeni?

Szólni apátoknak, hogy rázza gatyába, ha eddig nem tette.

Ha nem él veletek, az gond, sok anyuka marad egyedül a fiú gyerekével, akit később képtelenek kontrollálni.

Ő tudná megfenyegetni akkor, de gondolom nem akarja.

Normál esetben soha nem mondanék ilyet, de ez tipikusan az a helyzet, amikor a szülőknek sarkukra kéne állni, és komolyan el kéne beszélgetni vele. Mondjuk arról, hogy bár az ő dolga (mert szerintem ezt tényleg nem a szülőknek kell megmondani), hogy mit és hogyan dolgozik, de ha már ott lakik, illene beszállnia a költségekbe. Továbbá arról, hogy a társas együttélésnek vannak bizonyos íratlan szabályai. Az, hogy milyen zenét hallgat, szintén az ő dolga, de akármit is hallgat, legyen tekintettel arra, hogy más lehet, hogy pihenni, vagy tanulni szeretne.

Ha pedig ezeket a nagyon minimális elvárásokat sem tudja teljesíteni, akkor keressen magának albérletet.

Mondjuk ne vedd sértésnek, de itt jókora nevelési hibákat is sejtek a háttérben, az, hogy valaki a 8 osztályt tudja csak elvégezni, és ennyire ne legyen felelősségtudata, nevelés kérdése is.

26 éves. Nem csinál semmit. A személyiségén már nem lehet változtatni.

A kezébe adni pár álláshirdetést és kirakni a házból. Amíg nem talál állást, teljesen ignorálni.

Kicsit átérzem a helyzetet. A tesómat mindig tömték pénzzel. Én meg majdnem éhezek az egyetem alatt. Ha hazajön külföldről, neki még mindig a zsebébe nyomnak nagyobb összegeket, pedig dolgozik. Nálam meg megy a veszekedés, ha kérnék valami fontos dologra egy kisebb összeget.