Ha már most feladnám, nem való nekem az egyetem? Éreztetek már hasonlóan? Hogy müködik a világ?

Nem vagyok nagy észlény, reál tantárgyak sosem mentek, igazából semmiből sem voltam olyan hú de jó, amit meglehetett tanulni, megtanultam. Ezért nincsenek is olyan vágyaim, hogy majd sikeres cégvezető vagy valami nagy ember legyek. Szimplán annyit szeretnék, hogy majd ne szükölködjünk a családban, de legyen időm rájuk, a gyerekeimre, legyen időm arra, hogy a természetben legyek, hogy kiránduljak, hogy rajzolgassak, hogy főzzek, hogy finomakat egyek, hogy boldog legyek...

Persze tudom ez olyan mesésen hangzik, és mindezek nem lehetnem meg anélkül, hogy stabil munkám ne lenne. De mi az a stabil munka, ha sem épitész, sem informatikus nem vagyok?

Mivel semmi jobbat nem találtam, jelentkeztem az óvóda és tanitóképző egyetemre, mivel szeretem a gyerekeket és egyetemem is lesz. A gond az, hogy most jönnek a vizsgák(erdélyi vagyok) és teljesen elvesztettem a motivációm, legszivesebben itthagynám az egészet. Szinte semmit nem tanultam, pedig szerettem volna. Egyszerüen úgy teltek egymás után a napok, hogy a napi program után estére zökkentem haza. Miután kaját készitek este van és hulla vagyok. Az mégnehezebb,hogy alig tudom megszokni ezt a nagy városi életet, ez készitett ki a legjobban.

Vágyok arra, hogy dolgozzak már, legyen keresetem és pénzem a hobbimra, de mit dolgozzak? Igazából ez a nyomás és amiért egyetemen vagyok a családom miatt van. Ők azt tartják, hogy akkor kerülhetek ki a falusi lemaradottságból ha sokat tanulok, ezért egyetemre kellett jönnöm. De csak ilyen tanulással lehet? Mi van akkor, ha valami konkrét, kézzelfogható dolgot tanulnék meg? Pl hogyan kell jól főzni, állatkozmetikázni, fotózni? Amiket szivesen csinálnék? Ezekből nem lehet megélni?

Az a gond,hogy én csak most kerültem távolabb a kis megszokott fészekből, alig tudom mi hogy müködik, minek van jövője, miből lehet megélni. Felnőttnél a családból ha felhozom a témát csak azt kapom, hogy kell az iskola, hogy legyek valaki. Itt költöm el a legtöbb pénzünket ebben a drága városban, dolgozni mellette csak álmomban tudok, néha alkalmi fotózásokat tudok vállalni csak. A csoportvezetőnk kijelentette, hogy második évtől senkinek nem ajánlja a munkát, mert időnk sem lesz és már most nagyon nézik a jelenlétet. Három hiányzás után nem engednek vizsgázni.

Bocsi ha kicsit zavaros lett, kavarognak bennem a gondolatok.

Felnőttebb emberkék, hogy müködik ez az egész?

Szeretném már kipróbálni magam különböző területeken, milyen titkárnőnek lenni, milyen kutyát nyirni, milyen egy étteremben főzni, recepciósnak lenni, bébiszitterkedni... ezekből meg lehet élni?

Az is eszembe jutott, hogy távoktatásos legyek, s közben dolgozzak. Igy elvégezném az egyetemet is, közben másban is képezném magam. Túl sokat akarok egyszerre? Ti hogy döntöttetek mit fogtok csinálni?

19L