Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Hogyan győzzem le ezt az...

Hogyan győzzem le ezt az önbizalom hiányt és aggodalmat (vagy nem is tudom minek nevezzem)?

Figyelt kérdés
Nos bevallom általános iskolás koromban elég sok rossz dolog történt velem. Sok sok tanár kiszúrt velem az évek során és sok osztytarsam is keresztbe tett velem és egyéb aranyos dolgokat csináltak (csúfoltak, zaklattak, stb... ) Balettoztam is mert táncosnak készültem de ott csak azokkal foglalkozott a balett tanár akik valamilyen formában támogatták őt. Így az önbizalmam folyamatosan csökkent és csökkent. Közben jöttek az egészség ügyi problémák (súlyos gerincferdülés, állkapocs problémák). Illetve a gimibe való felvételim sem sikerült szóval abba a gimibe kellett mennem amibe nem akartam menni. A végére teljesen magamba fordultam és semmi önbizalmam nem volt. De a gimnáziumban egyszerűen minden megváltozott. Az osztálytársaim nem csesztettek és az osszes tanar megpróbált felkarolni főleg az a tanár aki goniszsagarol híres (aki miatt foleg nem ebbe a gimibe akartam jönni). Rendkívül osszehaverkodtam vele es nagyon rendes is velem meg bar nem vágyom harmadikos de faktra is be rakott. Es az önbizalmam valamiért meg mindig nem nőtt, mert mindig félek hogy esetleg nagy arc leszek vagy jon valami rossz illetve nem merek oda menni senkihez illetve igy külön bulizni vagy kosár meccsre menni vagy akárhova mert mindig attól félek ha jobban megismernek rögtön megutalnak. Ezt hogyan tudnám legyőzni tudnátok segíteni????
2016. dec. 6. 19:45
 1/2 anonim ***** válasza:

Szerintem először tégy jó dolgokat a szüleiddel, tesóiddal stb, és amikor megköszönik neked, az emeli az önbizalom szintedet. Aztán amikor kicsit nőtt az önbizalmad, akkor odamész valakihez és megkérdezed tőle, mondjuk (hasra csapva) mennyi az idő. Aztán elkezd veled beszélgetni és jó barátok lesztek.

A csalódást nem lehet elkerülni, túl kell tenni rajta. Ezért is kellenek a barátok.

Hajrá! :)

Remélem Segítettem.

2016. dec. 6. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

jaj Istenem, hasonló helyzetben vagyok, mint te ( illetve más, de az érzés ugyanaz). Ezt úgy értem én már nem gimis vagyok, de uyganez a helyzet, hogy a múltból fakadó rossz dolgok miatt most félek és bár egy hihetetlenül jó munkahelyre kerültem, de még el sem merem hinni, hpogy ennyire támogatóak és kedvesek velem végre.

-- >Szóval lényegében ugyanez a helyzet, ugyanígy múlbéli rossz dolgok és csalódások, idegesség, stresszem munakkör és kiállhatatlan, önbecsülésemet lekicsinylő emberek voltak az utóbbi időszakban az életemben, és most nem merek bízni benne, hogy most tényleg jó, és félek is, hogy elbukok.. Hogy nem leszek elég jó.


Tudom, milyen érzés. ÉS még a bizonytalanság is rátesz, hogy nem vagyok oldott, pedig amúgy jófej vagyok és beszédes.


Én azt mondom, hogy ezt szép lassan el kell felejteni ( a múltat), most támogató és normális emberek vannak itt, ahogy te is mondtad, és ez fontos. Már most meg van a legfontosabb, és szép lassan visszatérünk régi, felszabadult és jófej önmagunkhoz. ;) :)


Nem utálnak meg, hiszen így is befogadtak, hogy visszahúzódóbb vagy/voltál, ha még jobban feloldódsz, akkor meg te magad is jól fogod érezni magad, és a többiek is veled ( mint ahogy most is).

2016. dec. 6. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!