Tényleg igaz, hogy egy bizonyos mértékű fájdalom után az agy kikapcsolja a fájdalomérzékelést?

Az a helyzet, hogy amit én összeolvastam a középkori inkvizícióról s effélékről, az nem erre utal. Inkább elájul az ember, de fel lehet rázni.

Bizonyos körülmények között akár megtörténhet (vagy bizonyos emberekkel, akikben van ilyen védekezés), de ilyenről nem hallottam. Kikérdezném a tanárt a részletekről.

Van az a pont, ahol az agy lekapcsol, az az ájulás, de ha magához tér újra ugyanúgy érez mindent.

Mint a mikor én eltörtem a csuklóm...

Ha kellően erős a fájdalom, az akár az illető halálát is eredményezheti. Olvastam egy félresikerült műtétről, amit altatásban akartak elvégezni. Az altatás azonban nem volt sikeres, mert a beteg nem tudott sem megmozdulni, sem bármilyen legapróbb jelét adni az ébrenlétének - mégis ébren volt! Így át kellett élnie mindazt a fájdalmat, ami a műtéttel jár, és az már akkora erősségű volt, hogy az agya inkább felmondta a szolgálatot. Szerencsétlen bele is halt a fájdalomba.

Tehát az agy reagál a fájdalomra, annak erősségétől függően. Ha tényleg iszonyat durva fájdalmakat érez, amit már nem tud elviselni, akkor inkább felmondja a szolgálatot.

Igaz és többféle formája létezik a disszociációnak.

Én is átéltem kétfélét. Az egyik, amikor elvágtam a lábujjamat. kb. 2-3 percig észre sem vettem mi történt. Amikor odanéztem, láttam a vért még mindig nem fájt. Amint tudatositottam, hogy mi történt onnantól fájt. Ebben az esetben a szervezetem "automatikusan" ebbe az állapotba hozott.

A másik egy lelkileg nehéz időszakban volt, amikor olyan volt, mintha minden valaki mással történne.

Van, amikor elájululunk és van amikor leválalsztunk. Mindkettő az agy menekülése a túlzott energiafelhasználás, a feldolgozhatatlan információk/érzelmek vagy akár a halál elől. Egyiknél sem érzel semmit.

disszociáció fájdalom. Ha igy irod be google-ba akkor sokmindent találhatsz ebben a témakörben.