Kisebbségi komplexus vagy ez még normális?
Kiskorom óta tartok a nálam felettem állóktól. Régen a tanároktól, most a főnökömtől, és szinte minden embertől, aki magasabb pozícióba van nálam (vagyis gyakorlatilag mindenki), akár másik cégnél is. Nem az hogy félek tőlük, némelyiket kedvelem és csodálom, némelyiket utálom, de minddel távolságtartó vagyok, nem merek beszélgetni velük. Úgy érzem mint régen feleléskor, ha hozzám szólnak. Például a céges rendezvények is nagyon kínosak nekem. Észrevettem, hogy ez sok embernek nem okoz problémát, munkán kívül simán beszélget akár a takarító is a főnökkel személyes dolgokról, de nekem nem megy. Úgy érzem mintha nem egy szintén lennénk.
Ez normális szerintetek? Vagy nekem van kisebbségi komplexus?
Nem kell személyes dolgokról beszélni.
Hogy kivel érzed egy szinten magad,megér egy misét.
Nincs kisebbségi komplexusod.
Tegyük helyre a komplexus fogalmát: "tudatalatti vágyak, elképzelések, gátlások összessége"
Benned legfeljebb a saját státuszod adekvát átélése történik, teljesen tudatos módon. Ezt a státuszt te határozod meg. Ha "kevesebbnek" gondolod magad, az önértékelési zavarra utal. Itt mondanám, hogy a társadalmi és/vagy munkahelyi pozíció nem jelenti azt, hogy emberileg kisebb, kevesebb rangú/rendű lennél. Sőt. Nincs is olyan, hogy valaki kevesebb vagy több másnál. Nincs ember, aki vindikálhatja magának a jogot, hogy ezt megítélje.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!