Párkapcsolatban (vagy annak kialakításában) akadályozna titeket, ha a másik fél mentális beteg?

Akadályozna. Van ilyen ismerősöm. Vele nehéz normális baráti kapcsolatot is fenntartani. Egy párkapcsolat meg ennél sokkal bonyolultabb. Persze sok függ az adott helyzettől, problémától. Meg ugye attól is, hogy kap-e kezelést, vagy elzárkózik előle.

Van olyan ismerősöm is, akiről nem is gondoltam, hogy ilyen problémája van, mert ő nem utasította el a kezelését és mindent be is tart. Ha ilyen fiúval találkoznék, akkor nem tekinteném akadálynak. De azért félnék kicsit, hogy mi lesz, ha valami nem úgy alakul, ahogy ő szeretné, és akkor kibukik.

Az anyámnak van hasonló baja, én azóta vagyok nyugodt, amióta nem élek vele egy fedél alatt, engem is kimerített idegileg az állapota. Szóval én emiatt mondom azt, hogy nem kezdenék ilyen emberrel. Másban lehet, hogy több erő van, de középiskolás voltam, amikor kórházba került, aztán félrekezelték, több, mint 10 év, tehetetlenség érzés. Köszönöm, elég volt.

Egyébként ha mentálisan egészséges emberrel jönnék össze, és az ő élete törne meg, nem hagynám odáig fajulni, hogy komoly baj legyen. Pont anyám miatti tapasztalatomból kiindulva észreveszem a jeleket, és időben elcsípve megelőzhető, hogy nagyobb baj legyen.

De én már elmúltam 30, úgyhogy nem is biztos, hogy számít neked a véleményem, csak gondoltam, leírom a tapasztalatomat. És ne bántódj meg, ha ez valakinél hátrány, mert érthető, ha az. Inkább törekedj arra, hogy kikezeld magad, és megsúgom, a gyógyszerek csak lejjebb húznak ezen az úton...

Akadályoz. A környezetemben lévő összes, mentális problémával küzdő emberrel legfőképp az a baj, hogy nem akarnak a dolog ellen tenni semmit. Oké, panaszkodnak, bevesznek pár gyógyszert, de ennyiben ki is merül az egész. Nem látni rajtuk, hogy javítani akarnának a saját helyzetükön. Engem ez zavarna leginkább.

20 évesen minek köszönhetők nálad ezek?

Nézd, ha kijössz belőle és tényleg mindent megteszel, hogy helyrejöjj, akkor lehet esélyed kapcsolatra, de így azt mondom, hogy inkább ne is tervezd, aki így áll hozzá egy ilyen problémához, annak ha gyereke lesz, megkeseríti a gyereke életét. De helyre lehet jönni, csak ahhoz neked is akarnod kell és ne a gyógyszerekre támaszkodj.

Mellesleg a hajlam örökölhető, nem tudom, ez eszedbe jutott-e már, viszont nem feltétlenül válik betegséggé. Csak ehhez nagyon tudatosan oda kell figyelni.