Mi a legjobb abban, hogy annyi idős vagy, amennyi?

Ez tényleg jó kérdés! :D

19 vagyok, hát nem tudom talán az, hogy már vezethetek autót meg vehetek alkoholt/cigit? :D Autót vezetni mondjuk tényleg szeretek.

Ami viszont tényleg tetszik, hogy valahol még meg van bennem a gyerek énem, és ez szerintem azért jó dolog. Ennek köszönhetően tök jól kijövök a gyerekkel. Tegnap pl. tanítottam bunkert építeni a barátom 4 éves unokahúgát. :)

Az pl. hogy még nem vagyok öreg, nem ráncosodom, nem elvárt, hogy legyen családom, hogy legyenek gyerekeim, biztos munkám stb. (tudom semmikor se elvárt blablabala) de már nem is vagyok kis sz_ros hugyos butuska 12-13 éves tini aki semmit se tud úgy kb. semmiről és a szülei irányítása alatt áll.

20l

Bocsássék meg ha valakit megbántottam. Szeretem a koromat és maradnék 20 örökre. Vagy 20-25 közötti örökre.

Az ég világon semmi.

19 leszek hamarosan,és mire megyek vele?

Bármelyik középiskolát megnézheted,mind ugyanolyan porosz többszörösen idejétmúlt gyökér "oktatási" rendszert folytat,ahova nyűg bemenni. Az ember már foggal körömmel szabadulni akar belőle,letudni az egész érettségit,és maga mögött hagyni ezt a gyerekes f###ságot.

A korosztályom túlnyomó többsége tankönyvi példája a tipikus kiskamaszoknak,csak az a baj hogy náluk ez majd hogy nem már a fiatal felnőtt korba nyúlik.

Felszínes értékrend,sablonos előre gyártott gondolatok,ellenben hatalmas ego és önigazolási kényszer jellemzi őket,ami abban teljesedik ki hogy primitív személyeskedésbe folyva próbálják elhitetni magukkal hogy ők mindent jobban tudnak.

A korosztályom emberi kapcsolatai katasztrofálisak. Kívülről nézve játsszák a felnőttet,de mindez csak egy üres héj,nincs tartalom,nincs értelem mögötte.

A világ már nem vesz gyerekszámba,de nem is kezel felnőttként.

Ezt meg tudom érteni egyébként,a legtöbb korombéli úgy él mint egy 12 éves hülyegyerek akinek az életét az iskolán kívül a napi minimum 6 óra netfüggés teszi ki.Ezt tényleg nem lehet komolyan venni.

De én nálam annyi csavar van,hogy egyedül élek,magamat tartom fenn teljesen egyedül,és minden feladatot én végzek el magamra.

Nem felvágásból írom,mert nem normális ahogy élnem kell.Soha nem is volt normális ahogy élnem kellett.

De a korosztályom ettől függetlenül gyerekes.

Röviden: az életkoromban nem találok senkit.

Ja,és külön kis plusz ,hogy természetesen esélyem sincs ennyi idősen,bármilyen piacképes végzettség nélkül a felnőtt világban.

Ha nem kéne alsó becsléssel legalább 30 órát elb###om tölteléktantárgyakra az iskolában,akkor már rég azzal foglalkozhatnék ami érdekel.

Így meg csak diák munkázhatok.

Egy folyamatosan magasodó hegyet kell másznom,miközben egyre jobban körülvesz a köd,és a végén már azt se tudom van e csúcs amit elérhetnék.