20 éves lány vagyok és megöl a féltékenység. Mindig az jár a fejemben, hogy mi lehetett volna. Hogyan léphetnék túl ezen?

Imádom, amikor valaki csak sajnálni és sajnáltatni tudja magát, de lusta tenni bármit önmagért.

Az esetleg eszedbe jutott, hogy ne valaki mástól várd, hogy rendezze az életed, hanem önerőből valósítsd meg a dolgokat, amikre vágysz? Tudod értelmes ember így oldja meg, nem a facebookot bújja és féltékenykedik azokra, akiknek jobban megy.

Te is élhetsz aktív életet, utazhatsz, lehetsz boldog, senki sem tiltja.

Nem jutsz egyről a kettőre? Változtass azon, ahogy élsz. Kimerít a munka? Fektess bele energiát abba, hogy másikat találj, esetleg tanulj, tanulj nyelvet, képezd magad más irányba - igen, rohadt fárasztó, de időszakos és megtérül. Vagy az már derrogál, mi? Mégis miből gondolod, hogy ha anno nem utasítod el, mindent a s*gged alá pakolt volna a srác? Sanszos, hogy a barátnője tesz is valamit a kapcsolatba, nem csak ül és várja a sült galambot.

Rinyálni könnyű, de nem más felelőssége a te életed rendberakni, hanem a tiéd.. bár ezt az ilyen felszínes, lusta p*csák úgysem fogják megérteni.. Főjj csak tovább a saját levedben, majd találsz egy gazdag fószert, akit kihasználhatsz.