Ismertek olyat, aki középiskolában mindent tudott, aztán a későbbiekben nem fókuszált rá egy dologra és elkallódott?
Mi lett vele? Gyakran elgondolkozom azon a jelenségen, amit ez a cikk "univerzális dilettáns"-ként ír le:
...ezek olyan emberek, akik általában kiemelkedőek, végig jól teljesítenek középiskolában, majd az összpontosítás hiánya miatt nem tudnak hova kapni. Félek, hogy rám is ez a sors vár. Már 24 éves vagyok, de még mindig nem tudok igazán mit kezdeni magammal. Állandóan irányt akarok váltani, folyton abban gondolkodom, hogy miben lehetnék sikeres. Van egy jókora lexikális tudásom, elég jól ismerem a világot, szerettem tanulni, és amit tanultam, azt komolyan vettem, de egyetemi szinten semmiben nem mélyedtem el. Mindig voltak hobbijaim, de ezek sosem tartottak tovább pár évnél, aztán váltottam. Nagyon sok mindenhez értek laikusnál komolyabb szinten, de annyira már nem, hogy szakemberekkel társalogjak. Mi lesz az ilyen emberekből? Mi lesz vajon velem?
válasza: válasza:Nekem volt egy osztálytársam, aki mondhatni a versenytársam volt egész középiskolában. Rólam annyit kell tudni, hogy 4 éven át osztályelső voltam, ez a srác mindig a nyomomban volt, bár én félvállról vettem az egész középiskolát, ő talán egy kicsit komolyabban vette, mint én, de részben hasonlóan állt ő is az egészhez, mint én. Ugyan arra az egyetemre mentünk mind a ketten, de ő el kallódott. Nem sikerült első félévben semmilyen tantárgya szinte, ezért második félévben is az első féléves tantárgyakkal szenvedett, miközben dolgozott.
Amúgy ez normális viselkedés, nincs miért aggódnod. Vannak emberek, akik már évek, évtizedek óta dolgoznak, de nem olyan dologgal foglalkoznak, ami iránt van szenvedélyük és szívesen csinálják. Sok ilyen ember azt se tudja, hogy mi az, amit tényleg szeretne csinálni, mi az életük célja. Ha megtalálod az életed célját, ami iránt teljesen el tudsz köteleződni, akkor nagyon sikeres ember lehet belőled. :) Szóval hajrá!
válasza:Kettő embert ismerek, aki iskolában jól, kiemelkedően teljesített, majd az életben máshogy alakultak a dolgai.
Ez két osztálytárs volt, a középiskolában.
Az egyik.
Lesz@rta a középiskolát, egyetemre is pár évvel később vették fel,azt is lesz@rta,de legalább érdekelte, és ott egy kicsit tanult, a végére, majdnem mindenből kiemelkedő lett.
Ha jól tudom dicséretet is kapott a záróvizsgán, szakdolgozatért is.
De ez sem érdekelte.
Az életben ebből semmit sem tudott kamatoztatni, csak egyfajta önigazolásként kellett neki mindez, hogy képes volt elvégezni.
A szakdolgozat, diploma azóta is a lakásban díszes helyen, néha ránéz aki ott van, de hihetetlen, hogy elvégezte.
Egy leszázalékolt,munkanélküli fiatal lett, az élete teljesen tönkrement.
A másik.
Középiskolában az elsőnek az osztálytársa volt.
Ő komolyan vette, tanulmányi versenyeket nyert, kitűnő érettségi.
Jogi diploma következett.
De nem volt tökös, és ezt már az egyetemen is látták, szinte életképtelen volt a gyerek.
Az anyja mondott meg neki mindent, mit hogy kell.
A suli után kikerült az életbe, és ahogy az ilyenekkel lenni szokott, semmire nem vitte.
Ha jól emlékszem valami munkásszállón lakik pesten, és kb ha keres 100 ezer ft-ot.
Szóval nem mindenki lesz munkában kiemelkedő, aki jól tanul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!