Van itt valaki aki egy kisgyerekkel van otthon, a párja pedig hetente vagy még ritkábban jár haza?

Ha valóban ez a helyzet, fordulj szakemberhez, mert lehet, hogy depressziód van, amit kezelni kell. Szülés után nem ritka, az egyedüllét csak fokozza.

Az is lehet, hogy egyszerűen nem való neked, hogy egy babával infantilizálódj egész nap. Teljesen normális dolog, hogy egy felnőtt embernek kell napközben a felnőttek társasága, egy 20 hónaposé nem elég. Add be a gyereket bölcsibe, te pedig menj el dolgozni legalább napi 4 órában, részmunkaidőben.

Én is hasonlóan voltam mint te, de én csak azért is rászántam magam a dolgokra, mert ugye nekem ott volt a pici kislányunk közel 1 évesen, plusz időnként a nővérem kisiskolás lányára is vigyáztam amikor a nővérem délutános volt. Jó nekem a nővérem a szomszédban lakik, segítünk egymásnak ő egyedülálló anya sajnos a párja 3 éve halt meg motorbalesetben. Én mindig elfoglalom magam amikor a pici alszik, és én is végeztem a házimunkával. Édesapám elhagyott engem még gyerekkoromba, édesanyám már nem él, a nővérem rengeteget dolgozik hogy eltartsa a lányát. A húgomra nem számíthatok mert édesanyánk halála után ő még kiskorú volt, de már alig 1 év kellett ahhoz hogy nagykorú legyen így mi láttuk el 18 éves koráig, meg utána is megoldottuk volna valahogy hogy a tanulmányát befejezhesse, mi megadtuk neki a lehetőséget, a párom nem kevés pénzét áldozta fel a húgomért, de a húgom egyik nap bejelentette hogy ellép egy barátjával élni külföldre. Persze utoljára 3 hónapja hallottam felőle, hát nem megy neki túl rosszul az élet, mindene megvan, igaz nem gazdag, de van hol laknia, normálisan megtud élni, éli a maga kis világát és ennyi, rá szintén nem számíthatok.

Én erre azt a megoldást találtam ki hogy varrok, kreatívkodok, csinosítom a házat. Én mindenhez értek szinte egy kicsit, én amolyan ezermester típus vagyok meg a párommal is együtt csempéztünk, festettünk stb... A wc helyiségünket is én csempéztem ki apránként hogy mégis csináljak valamit. Foglalkozok a picivel. Sokszor nekem sincs kedvem semmihez de akkor 1 napot ellustálkodok csak a legfontosabbal foglalkozok, amikor a pici elvan vagy alszik akkor befekszek a mellette lévő ágyra és én is olvasok meg egyik fülembe halkan szól a zene vagy filmet nézek, lustálkodok stb... Utána felöltődök, tele leszek ötletekkel és egy időre megint van elfoglaltságom. A párom kamionozik külföldön, 2 hetente jár haza de akkor 4 napra persze, akkor meg pikk pakk elmegy ez a kicsi idő mert akkor minden percet kihasználunk hármasba. A párom szüleivel jól kijövök, de ritkán megyek hozzájuk mert messze vannak, busszal nem nagyon szeretek menni, mert picit macerás a babakocsi miatt. Az autót meg csak akkor használom ha nagyon muszáj, mert nem igazán szeretek vezetni. Én amikor lehet lekötöm magam és úgy nagyon hamar elmegy az idő. Ha a páromnak összejön az az állás hogy ugyanezért a pénzért belföldön fuvarozzon akkor már istenes lesz a helyzetünk mert akkor maximum 2 napot lesz távol de még az sem biztos. Szerencsére közelünkbe nagyon sok gyár meg bevásárló központ van és van kereslet a munkaerőre bőven. Ha a párom kifogja azt hogy 100-150 km-es körzeten belül fuvarozzon ezért a pénzért és esetleg időnként vállal nagyobb 1-2 napos fuvarokat akkor már jó lesz nekünk is. Mi részben a gyerek miatt is akarjuk ezt hogy érezze hogy neki apja is van. A párom is úgy nőtt fel gyerekkorába hogy az ő apja is folyton dolgozott és csak akkor lett jó a kapcsolatuk amikor az apja már nem dolgozott annyit, és többet volt otthon, mi ezt nem akarjuk hogy a gyerekünk apai törődés hiánya miatt legyen rossz lelki világba, sajnos ez manapság gyakori probléma. Én eltudok lenni ha nagyon muszáj. A munkahelyemre szeptembertől megyek vissza, a gyerekünkre valószínű anyósom fog vigyázni mert leszázalékolták egy komoly műtét végett és szívesen vállalná csakhogy ne unja magát halálra otthon, és akkor vissza mehetek én is a munkahelyemre ahova nagyon várnak már és én is vágyom vissza. Persze a főnökömmel jóba vagyunk 2-3 hetente meg is látogat minket néhány kollégámmal együtt. Persze beszéltük hogy eleinte 4-6 órába venne vissza azért hogy picit vissza tudjak rázódni, meg aki per pillanat a helyemen van ő neki is picit húzni akarják az idejét mert őt 1 éves szerződéssel vették fel ami december 15 ig szól neki, addig van ideje arra hogy lerakja az iskolát amivel majd hosszú távon alkalmazni akarják a cégnél, utána pontosabban 2017 januárjától már vissza áll minden a régibe én is 8 órás leszek stb... Persze ha a körülmények engedni fogják ezt hozzá teszem, de én teszek azért hogy ne unatkozzak és ne legyek depis. Persze vannak olyan időszakok amikor semmihez nincs kedvem, akkor kikapcsolom magam amennyire lehet és csak a gyerekre figyelek ha bármi van eltudjam látni és ennyi.