Mi a lényegi különbség egy megkínzott gólya és a vágóhidakon zajló napi szintű kegyetlenség között?

"És te mindenkit meg akarsz győzni, hogy ne együnk húst, de ahogy te másként gondolsz a növényekre, mi másként gondolunk a tehénre."

Igazad van, erről beszélek. :)Másként gondoltok rájuk. Na, végre szót értettünk.

Illetve még ezen túlmenően azt állítom, hogy nincs lényegi különbség egy cica és egy tehén között, ennélfogva semmiféle értelmes morális distinkció sem képzelhető el, csakis a szokások, vagyis csak az ember személyes látásmódja, megítélése. Ezt általában felismerik az emberek, hogy nem helyes. Pl. ha valaki utálja a Kanadaiakat, még beláthatja, hogy nem vonható közöttük értelmes morális distinkció.

Egyébként nem hinném, hogy a legtöbb ember azért sajnálta a gólyát, mert védett. Azért sajnálta, mert felismerte benne a lényt, akinek joga van elkerülni a szenvedést, és joga van az élethez. Ezek nagyon alapvető jogok.

A haszonállatok rengeteget szenvednek, még a legszabályozottabb körülmények között is. És nemcsak a vágás során, hanem a tartás során is. Nem minden eset volt szabályellenes, amit a filmben mutatnak.

Tehát a jelenségről beszélek, ugyanis az én szememben nincs igazi különbség aközött, hogy szándékolt-e az a kegyetlenség, vagy sem. Az állathasználó-rendszertől ugyanis elválaszthatatlan a kegyetlenség. Ezt már megbeszéltük. Azt mondtátok, hogy de biológiai szükség. Erre mondtam, hogy azért nem biológiai szükség, mert a vegánok, köszönik, jól vannak. Ha pedig kivesszük a biológiai szükséget a képletből, akkor egy kényelemalapú, tehát végső soron öncélú kegyetlenséget kapunk.

További problémát jelent, hogy akár kegyetlenség nélkül is ugyanazt az eredményt kapjuk. Egy kitett cicát sokan megsajnálnak, ám ugyanazok az emberek nem biztos, hogy megsajnálnak egy lemészárolt disznót.

Az egyik legkézenfekvőbb kérdés az, hogy miért van több joga élni egy kutyának, mint egy disznónak?