Miért csak akkor keresnek a barátok, rokonok, stb, amikor kell tőlem valami? Vagy amikor valamire szükségük van?

Megsúgom, hogy az ilyen nem barát, hanem élősködő. Keress más barátokat a rokonokat meg küldd el a francba

Nyilván, mert ennyit érsz nekik.

Nekem is van ilyen rokon és "barát" is. Kettőn áll a vásár, egyrészt az ember hozzászoktatta őket, hogy ezt vele meg lehet csinálni, másrészt ők is bunkók. Állj a sarkadra, például mondd a szemükbe ezt. Nem kell dühösen, ordítva, csak jegyezd meg: "Béla, van egy olyan érzésem, hogy csak akkor keresel, mikor szükséged van valamire". A reakció meg fog lepni és döntő lesz. Aki lelép, azért nem kár.

Nem kell ennyire szélsőségesen hozzáállni. Örülj neki, ha hozzád fordulnak, mert ezek szerint számíthatnak rád. Ugyanakkor fogadd el, hogy egyébként számukra nyilván nem vagy érdekes, szórakoztató és ez biztosan nem az ő hibájuk. A születésed meg nem a te érdemed, hanem a szüleidé.

Utolsó, te az a típus vagy, aki sorban áll a lóf* szért, és meg is köszöni, ugye? Tényleg azt tanácsolod a kérdezőnek, hogy engedje meg, hogy áttiporjanak rajta?