Eltartott nők! Ti büszkék vagytok a párkapcsolati pozíciótokra? Büszkék vagytok a pasitok/férjetek fizetésére, a barátnőitek előtt?

Te úgy képzeled ezt el, mintha egy film lenne.

Beszéltél már anyun kívül nővel, cica?

Tudod, baba, mifelénk ezek a beszélgetések úgy zajlanak, hogy: hiába van ilyen-olyan végzettségem, még a Tesco-ba sem vesznek fel árufeltöltőnek, ezért idénymunkákat vállalok, szégyen, de elfogadom a család segítségét és sajnos a férjem segítségére is szorulok, aki azt sem tudja, hogy segítsen, mert ő is a minimálbért keresi.

Borzasztó nagy büszkeség ám ez, ugye? Inkább elkeseredés. Az ember tanult, de elkövette a hibát, hogy olyasmit tanult, amiben vagy nem tudott elhelyezkedni, vagy később el tudott volna, de ez évekig tartott, addig fizikai munkából élt és most már nem naprakész.

Senkinek sem öröm, ha nem tudja magát normálisan eltartani.

Szia!

Egy ismerős van ebben a cipőben. Az élettársa dolgozik, ő meg halál életképtelen. Nemegyszer láttam, hogy kuncsorog, hogy a férfi adjon neki pénzt, mert be kell vásárolni, vagy cigit kell venni, vagy valamit akar. A pasi van, hogy ad, van, hogy látszik, hogy a f...a tele, de ad, de volt, hogy mesélte a nő, hogy ez a roh*adék nem ad pénzt.

A hölgynek amúgy nincs önértékelése, önbecsülése, büszkesége (nem csak ebben az ügyben).

Nálam sosem fajul idáig, én dolgozok. Inkább takarítom a vécéket,minthogy kéregessek a pasimtòl.

Gondolom az feltűnt, hogy egy ilyen eset nem egyféle okból adódhat! Más ha életképtelen az eltartott és egész más egy megbeszéléses háztartásbeli nő. Megint egész más ha két munka között van, és munkát keres, na az is más.

Mint a kérdező kérdéséből is kiderült, hogy nincs benne az ilyen helyzetek megkülönböztetése és csak a negatív okokat nézi mint "rászorul" "lusta" "kényelmes" "ügyetlen".