Miért nem járnak manapság az emberek, de főleg a fiatalok operába, vagy klasszikus koncertekre? Illetve miért van az, hogy szinte csak pop, rock, vagy rap számot hallgatnak?

Hm, arra biztos nem gondoltál, hogy másoknak nem tetszik a komolyzene. Micsoda világ, ugye?

Vagy ott van egy Hans Zimmer koncert, ami pont aktuális. Nézd már meg mennyibe kerül egy jegy arra is, és a legolcsóbbat kb azonnal el is vitték.

Meg úgy általában, mi közöd hozzá, kinek mi tetszik zenében/filmben/könyvben/stb? Hadd döntse már el mindenki, mi jelent neki szórakozást, legyen az a legutolsó szutyok cigányzene vagy egy béna rap, ami másból sem áll, csak madafaka.

Mennyivel szebb lenne a világ, ha mindenki a saját házán söpörgetne, és nem azon rugózna, a másik mit miért tesz.

Én speciel azért nem hallgatok ilyet mert unom. Számomra mindig is a szöveg volt a legfontosabb. Ezekhez pedig vagy van szöveg és akkor érthetetlen vagy egyáltalán nincs. Persze tudom hogy ez se mindre igaz. Van egykét opera ami tényleg jó.

Nálunk a középiskolában egy életre elintézték hogy meneküljek a komolyzene elől.

Ennek ellenére én megértem hogy van aki szereti és lát benne olyat amiért élvezhető. De vannak akik olyanok mint én és nem szeretik. Ízlések és pofonok.

Engem kifejezetten irritál a komolyzene. Szívesen meghallgatok bármit a a legnyálasabb mainstream poptól a legelb*szottabb grindcore-ig, de amikor pingvinnek öltözött embereket leülnek művészkedni, az nagyon nem jön át. Egyszerűen nincs benne az az attitűd, ami az emberek (és főleg a fiatalok) keresnek. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy a klasszikus zenének is megvoltak a maga lázadói, akik elöbbrevitték az ilyen-olyan irányzatokat, de ahol nincs vokál (még csak szöveg sem kell, elég egy artikulálatlan ordítás is), ott nekem befejeződött a zenehallgatás. (Éppen ezért az instrumentális zenét sem szeretem).

"Amúgy a komolyzenészeknek is megvan a maguk bulizós darabjai, a jazz számok."

Ez nettó baromság. A jazz a vezető könnyűzene volt évtizedeken keresztül. Sajnos Magyarországon a jazz-t valamiért szeretik különválasztani a könnyűzenétől, de az igazság az, hogy ez az erősen afrikai ütemekből táplálkozó stílus nem csak hogy az első számú mainstream volt, (amit a rádió nyomott, vagy amit a nácik betiltottak) hanem a jazz-ből nőtt ki sok más könnyűzenei stílusirányzat is, amelyek közül a rap a leginkább említésre méltó. Tehát attól, mert "egy rockzenész 3 akkordot játszik 300 embernek, és egy jazz zenész 300 akkordot játszik 3 embernek" még nem jelenti azt, hogy a jazz-nek több köze lenne a klasszikus zenéhez. Rengeteg olyan stílus van, amely nem vonz tömegeket: noise, vaporwave, drone, ambient - csak hogy egy párat említsek, de ettől még ugye egyik se lesz klasszikus zene.

Az anyagi okokon kívül valszeg abban is keresendő a válasz, hogy a klasszikus zene nehezen tud kitörni a keretei közül. Szemben a könnyűzenével (annak bármely zsánerával), a klasszikusok sosem "az egyszerű néphez" szóltak. Operába, komolyzenei koncertre menni mindig is egy státuszt jelentett, társadalmi összejövetelt, míg egy klubban tartott koncertre senki nem vesz fel szmokingot. Éppen ezért sikerült robbantania Varnus Xavérnak, amikor szakadt farmerben ült le az orgonához, hiszen ezzel megmutatta, hogy a komolyzenéhez sem ünneplőbe öltözni, és ezzel hihetetlenül közel hozta a közönséghez az olyan műveket, amelyeket normál körülmények között biztosan nem hallgattak volna meg.

Attól eltekintve, hogy kifejezetten nem szeretem a klasszikusokat, elismerem, hogy az is művészet, de ez kb olyan, amikor rábólintasz, hogy xy festő is jobban kezeli az ecsetet, mint te, holott maga a kép nem fog meg egy kicsit sem.

Egyszer egy zenész azzal kísérletezett , hogy bennszülött törzseknek lejátszott mindenféle zenét, amiben természetesen komoly zene is volt.

A bennszülöttek ,mindegyik zenét egyformán élvezték,teljesen átadták magukat a zenének a ritmusnak.

Bennük még nem volt előítélet ,még nem tanították meg nekik ,hogy mi a "jó zene", és mi a "szar zene".

Ezért egyszerűen csak élvezték a zenét.

No de ők sem ússzák meg, egyszer majd hozzájuk is betör a civilizáció ,és bár lehet ,hogy majd a zenét már csak korlátozottan , szelektálva fogják élvezni,..... viszont cserébe intelligens módon fogják zenei műveltségüket fitogtatni .:DDD

Szia!

Tudom, hogy későn írok meg minden, de mindenképpen leszerettem volna írni a véleményemet.

Szerintem elég tragikusan és rosszul látod a helyzetet. Lehet, éppen amiatt, hogy te mindig ebben a közegben vagy.

A komoly zenével az a baj, ami benne van a nevében. Komoly. És annak is veszi magát. Az embertől elvárják, hogy komolyan vegye, amikor a szórakozásról kellene szólnia. Az emberek már nem annyira fennköltek és marhára kifinomultak, mint 200 éve, vagy, mint amennyire te tartod magad.

Ugyanakkor a hangokkal nincsen baj. Mondom ezt én, aki elvégezte az Erkelt és a zenével él (nem belőle, mert én vagyok a zenéért, amit segítek átadni másoknak), az egész családjával együtt már majdnem 200 éve. Egy vonós zenekar tökéletesen megvan egy rockkoncerten (lásd: Skillet) és a rock/popdalok tökéletesen elvannak a hegedűn pl. (lásd: David Garrett, aki csodálatos komolyzenész lenne, de ő nem ezt választotta). Azonban míg ezekre vannak példák, addig ezt a komoly zene zárt, patriarchális, kissé begyepesedett közönsége és előadói, nem veszik jó néven. Túlságosan elzárják magukat a váltástól, amivel népszerűvé válnának ismét.

Magamból kiindulva: itt vagyok 25 évesen, mindenem a zene, imádom minden formáját (játszom, írok és hallgatok is komoly zenét), de amennyiben választanom kellene, hogy egy szakadt farmerban, tornacipőben és pólóban elmenjek egy Rammstein koncertre, vagy kiöltözve, magassarkúban (?!) egy hangversenyre, ahol előadják mondjuk a kedvenc Beethoven szimfóniámat, akkor gondolkodás nélkül teszem fel a fekete rúzsomat :)