Miért ilyen motiválatlan a legtöbb ember?
Onnan jutott eszembe, hogy épp próbálkozom a netes társkereséssel, és sok srác arra panaszkodik, hogy milyen unalmas az élete, így hogy nincs barátnője, és egyedül nem tud mit csinálni. Bezzeg amikor sorolom nekik, hogy mikkel tudnák lekötni magukat, akkor azt mondják, túl fáradtak hozzá. És ez a huszonéves korosztály. Én pont azt tapasztalom, hogy nem elég a nap 24 órája, hogy mindenre jusson idő. El sem tudom képzelni, hogy csak eljárjak dolgozni, és ennyiből álljon az életem. Én is ledolgozom azt a 8 órát, de utána még sportolok, tanulok, barátokkal találkozom, stb. Most iratkoztam be egy nyelvtanfolyamra, és egy OKJ-s tanfolyam is tervbe van véve, hogy folyamatosan fejleszteni tudjam magam. Szerintem nagyon fontos, hogy az embernek mindig legyenek tervei, mind szakmai, mind magánéleti téren, de sok embernél ezt egyáltalán nem látom. Nemcsak a társkereső alapján beszélek, sok ismerősömön is ezt látom.
Mi lehet ennek az oka? Miért ilyen érdektelen és motiválatlan sok ember?
Én nem azt mondtam, hogy mindenkinek mindig boldognak kell lennie, és minden helyzetben jól éreznie magát. Elhiszem, hogy egy vizsgaidőszak közepén mindenkit a hátad közepére kívánsz (én is így voltam vele anno, hidd el!), de ha ennek ellenére mégis leülsz tanulni, akkor valami mégis motivál, valamit biztos el akarsz érni a dologgal, vagyis rád nem mondható el, hogy motiválatlan vagy. Én inkább azokra gondolok itt, akiket tényleg semmi nem érdekel. Mondjuk egy gyárba melóznak, vagy igazából bárhol máshol, ahol utálnak, de nem is akarnak semmi mást tanulni, hogy pl jobb munkát kaphassanak.
És persze, egyetértek, hogy fontos a társaság, egy pár, a barátok, a család, én csak azt mondtam, hogy önmagában nem elég. Legalábbis nekem, de az is igaz, hogy minden ember máshogy éli meg a dolgokat.
válasza:A kérdezőt legalább érdekli az ilyen dolgok, ez dicséretre méltó hogy ezzel foglalkozik Lány létére :) hát én amit saját tapasztalatból mondani tudok, tényleg sok eltunyult férfi van, ez valahol ott is kereshető hogy sokukat nem fogadja el a társadalom, vagy megkapta már az életből gyerekként azt a hordalékot, amitől úgy döntött hogy akkor megmarad magának mert hogy senkit nem érdekel a véleménye, ebből alakultak ki egyéb viselkedési formák, megszokások, önbizalomhiány-szorongás-pánikbetegség-depresszió Igy ő már nem tart igényt több mindenre az életben, ugyanis értéktelennek hiszi magát, belé súlykolták, amit aztán elhitt.
Sajnos valóban nagyon nehéz küzdeni,a mai világban meg főleg, lépést tartani, úgy h az embernek eleve van hátránya, nincs meg mindene, eleve mélyről jön, de nem lehetetlen, Elvileg egy ilyen emberben is ott van valahol az "Isten" hogy elérjen bármit amit csak akar, Tehát ebből az állapotból kitudna jönni ha nagyon akarna az illető, és van elég kitartása, van ami hajtja, belső erő, motiváció.
Csak hát az ilyen emberek többsége mókuskerékbe éli az életét egy állapotba körbekörbe járva. El van mentálisan már annyira borulva a saját gondolataiba merülve, hogy a külvilág hidegen hagyja,
Pedig csak annyin múlna.. hogy kizökkenjen, ráeszméljen hogy mibe is van, mit akarna csinálni, mit akar véghez vinni, miért van ő, milyen képességei vannak ami előnyére vezetnek.. ezeket a kérdéseken elgondolkodva, tanulmányozhatná magát és önismeretre tenne szert, amit aztán tovább tudna vinni. Tehát a lényeg, neki elég az élete, egy 8 órás munka, legyen pénze, épp hogy csak annyit érintkezzen emberekkel amennyit kell, Nincs másra igénye mert tudja hogy úgy is csak a lehúzásokat kapná amitől meg még jobban becsavarodnak.
válasza:Ez egy állapot, ha valaki motiválatlan és fáradt. Ez nem olyan, hogy ja oké, és akkor hirtelen lesz ereje és változik.
Amikor már eléred edzésen is a kifáradást nincs olyan, hogy hirtelen még beleemelsz a súlyba párat, mert nem tudsz... Csak ez nem fizikális, ennyi.
Akinek szar az élete, egyedül van, sorra jönnek a kudarcok, az egy idő után teljesen belefárad... Én is kb. ilyen vagyok és amikor teremtődik lehetőség nagynehezen összeszedi magát az ember, felrak mindent egy lapra és megint elbukik rajta kívül álló okok miatt... hát az kész...
Ameddig voltak barátaim, itthon is minden rendbe volt, addig én sem tudtam nagyon unatkozni, de mikor egyedül találtam magam és itthon is vannak problémák azóta teljes kudarc minden, a motiváció meg szépen lassan elhal. Mint amikor valaki elkezd egy sportot, csinálja egy csomó ideig aztán megunja, ott sem tudod meggondolni magad és ugyanakkora lendülettel folytatni, mert elfogyott a motiváció, kész... vége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!