Szokott veletek olyan lenni, hogy lehangoltan, idegesen, nyűgösen, frusztráltan keltek fel reggel?

Konkrétan nekem minden reggelem ilyen, de ezt külső tényezők befolyásolják, sajnos se magán élet se munka nem úgy alakul mostanában ahogy szeretném, reggelente jó 1 órát jobb ha nem szól hozzám a kollégám mert sokszor leütném legszívesebben :D de ahogy teljesen magamhoz térek enyhül a dolog vagy legalábbis elnyomom.

Ne azt keresd mi hoz ki belőle, hanem elsősorban mi okozza és azt old meg, mint mondtam nekem is külső tényezők miatt van.

Minden reggelem ilyen. Csak én ettől függetlenül nem bántom meg a környezetem.

Velem is gyakran ez történik. Biztos hormonális. :P

Nekem akkor van ilyen, ha nem hagynak aludni. De általában nem tart sokáig, mire beérek az egyetemre vagy munkába, addigra elmúlik. Reggel egy forró csoki, a biciklizés az egyetemig, egy jó zene hamar helyretesz.

Én ideges szoktam lenni, és akkor mindenkivel üvöltözök, de nem bánom meg, meg nekem is van olyan kedvem hogy leütném aki pl. valami fölösleges témával zaklat.

Én minden reggel ilyen vagyok...amikor belépek a suliba azt kívánom bárcsak hozzám se szólna senki...de folyton mindenki körülvesz és elkezdenek beszélni hozzám...én meg próbálok velük kedves lenni és normálisan dumálni és máris jobb kedvem lesz...de ez a legkisebb dologtól is elszáll..de sosincs olyan,hogy valaki fel ne vidítson akaratlanul. :)

Amikor iskolába kell mennem, kb minden reggelem ilyen. Utána nap közben általában normálisabb leszek, de ha olyan óráink vannak aznap, amit utálok, vagy olyan tanárral vagyunk, aki bunkó velem, akkor egész nap szar kedvem van és bunkózok másokkal..