Szoktatok azon gondolkozni hogy mi "ér" az életben?

Hidd el régen se unatkoztak. A gyerekek kint játszottak a parkban,fociztak,fára másztak, na meg akkoriban nagyon jó játszóterek voltak. :) Hiányoznak azok a játszótéri játékok a mókuskerék meg a többi.

És egyébként a gyerekek csak akkor mentek haza amikor már sötétedett odakint.

Otthon is lefoglalták magukat, játszottak a játékaikkal vagy csak használták a képzeletüket. :)

Nekem ilyen volt a gyerekkorom. És soha 1 percig sem unatkoztam. :)

Ez a probléma a Z generációt érinti leginkább, mert telefonnal a kezetekben születtetek, fészbukon élitek az életeteket, és nem is láttok más alternatívát.

Én 1987-be voltam 17 éves, természetesen akkor még tanultam, már csajozgattam is, de a haverokkal, barátokkal sokat voltunk együtt, meg a családok is összejártak elég gyakran. De motoroztunk, horgásztunk, nyáron szinte minden nap mentünk a Dong-érre "strandolni", fociztunk, néha elmentünk fácánozni, lőttünk 4-5 fácánt egy este, vagy moziba, diszkóba mentünk, de a hosszú téli estéken nagyon sokat kártyáztunk is. Volt egy baráti társaság, hol egyiknél, hol másiknál voltak evéssel, ivással egybekötött éjszakába nyúló, reggelig tartó kártyapartik. De sokat segítettek is akkoriban az emberek egymásnak, tehát összedolgoztak. Mi mentünk krumplit ásni, ők jöttek retket csomózni. De olvasni is szerettem, főleg Nemere István könyveit. Most nem jut minden eszembe, de akkoriban nagyon mozgalmas volt az élet, amire szívesen emlékszem vissza.

Mára már nagyon elidegenedtek az emberek egymástól még családon belül is. Mindenki csak a telefonját nyomkodja, bámulják a monitort, és itt rinyálnak, hogy unatkoznak. Sajnálom, hogy ilyen lett a világ.

#6-al nagyon egyetértek. Amíg nem voltak okostelefonok, és a számítógépek sem uralták úgy a mindennapokat, mint ma, eszünkbe sem jutott unatkozni.

"Tehát pl. unatkozom, vagy kellemetlenül érzem magam valahol, és előveszem a telefont..."

Hát bocsi, de ez annyira szánalmas :D Mármint azt csinálsz a telefonoddal, amit akarsz, inkább az a szánalmas ebben, hogy el se tudod képzelni, hogy az ilyen kütyük nélkül mi létezhet még a világban... És főleg, hogy azt sem tudod elképzelni, hogy sokkal jobb, izgalmasabb dolgok vannak a digitális világon kívül a valóságban, és azt hiszed, hogy ha valaki nincs belebújva a telefonjába, akkor az csak unatkozhat... :D :D

Én 25éves vagyok, és soha nem volt még okostelefonom, nem is vágyom rá. Abszolút nem érdekel ez a téma, és mégis mindig el tudom valahogy ütni az időt.

"és arra gondolok hogy bezzeg 10-20 évvel ezelőtt nem lehetett csak úgy elővenni a telefont és elütni az időt, hanem unatkozni kellett és kész."

Most mi ez a szöveg már? Lehet, hogy ha tőled elvennék a telefont, beledöglenél az unalomba, de ezzel magadról állítasz ki szegénységi bizonyítványt... Kb. ebből csak annyit szűrök le rólad, hogy ha kiraknának egy lakatlan szigetre, de az első napon sz*rrá döglenél...