Mikor nem érdemes logikusan gondolkozni az életben?

Régen ez kiegyensúlyozottabb volt.

Ha élelem kellett a logikára volt szükség,ha a társaival akart foglalkozni az ember akkor inkább az érzelmekre.

Most mi van?Felülemelkedett a "logikus" rész,úgymond felborulni látszik az egyensúly.Ez pedig felborítja az emberiséget ha gyorsan nem hozzák rendbe.

Tehát logikus lenne a logikát visszavenni kicsit,az érzelmeket pedig újra divatba hozni.

Érződik a logikus rész túlsúlya,hisz az érzelmek nélkül hatalmas önzéshez vezet.Aki ésszel szerez hatalmat az másokon élősködik mivel mások élete hidegen hagyja,aki érzelemmel kiegészülve szerez hatalmat az magának is jót tesz(bár nem olyan mértékben mint az előző),viszont cserébe mások sem fognak hanyatlani,sőt megbecsülést,szerethetőséget és szimpátiát vált ki ez a fajta életstílus a környezetében.

Szóval kettejük közül ki is a hatékonyabb igazán az élet tekintetében? :)

Az önzés nem logikus. Szóval ezt hagyjuk.

Szerintem alapvetően mindig lehetne logikusan gondolkodni, de ha mások nem logikusak, akkor kell valahogy máshogy kezelni az embereket, csak nem tudom hogyan, én ennyire jutottam:D

Mivel én abszolút forradalompárti vagyok, ha a társadalomról van szó, így azt mondom:

A legjobb, ha hagyod a logikát ott megpusztulni, ahol van. Sőt, akár bele is rúghatsz kettőt. Tégy mindig úgy, ahogy jónak látod, még akkor is, ha nem tűnik logikusnak. Kit érdekel? Mindig tedd fel magadnak a kérdést: Mit veszíthetek?

És a válasznak megfelelően dönts.