Kamaszok, mik azok a dolgok, amiktől mostanság a legjobban szorongtok?

Az egész életemtől.

Pl. még el se kezdtem azt az 50 óra közmunkát és délutánonként járok szakkörökre, edzésre, amiket nem szeretnék kihagyni, de igy meg félek, hogy nem fogom tudni megcsinálni. Nyáron megint nem tudom, hogy lesz rá időm, mert gyakorlatra is mennem kell meg szerettem volna dolgozni is valamit..

Ha nem csinálom meg a közmunkát, nem mehetek érettségizni. Ha viszont mehetnék is, nem tudom, hogy fogom megcsinálni, legjobban a történelemtől félek, amiből nagyon rossz vagyok és most még azt a hülyeséget is bevezették, hogy nem lehet normális, kronológiás atlaszt használni, csak olyan nyomit, amiben nincs egy db évszám se meg semmi. Ez az új atlasz annyit ér kb, hogy ezzel az erővel már egy poháralátétet is elvihetnék töri érettségire..

És ha még sikerülne is az érettségim, lehet, nem lehetnék technikus. Ugyanis úgy terveztem, hogy érettségi után ott maradok szakmát tanulni, de az osztályból is nagyon sokan akarnak menni és más osztályokból is és nagyon kevés hely van és abból a sok emberből miért pont én kerülnék be a csoportba?? Nem is vagyok olyan jó tanuló és már hiába kezdenék el tanulni, nem javithatnám fel 5-ösre minden jegyemet év végére...

Ha a sulis dolgok még nem stresszelnének eléggé, ott vannak a magánéleti gondok is, mondjuk hogy szerelmes vagyok valakibe, akinek én nem tetszek, de barátok vagyunk és minden nap végig kell néznem, ahogy más lányokkal hogy flörtöl meg mesél az egyéjszakás kalandjairól..

A családom pedig utál, itthon a szüleim állandóan üvöltöznek egymással, meg velem is, főleg az idegbeteg apám, aki azzal fenyeget, hogy megver minket. Amilyen elmebeteg néha, csoda, hogy eddig nem ölt meg engem vagy anyámat.

Utálom az egész életemet, néha annyira elviselhetetlen ez a sok teher rajtam, hogy már azt várom, üssenek el vagy öljenek meg vagy mit tudom én..

Az egész mai oktatástól.

Kész hányinger az egész.

Egyszerűen a gyerekek túl vannak terhelve.

A heti 39 órám mellett még tanulhatok (heti) 15-20 órát.

Nincs olyan nap,amikor ne kéne valamire tanulnom.

"KICSIT" szorongok.....