Akinek a fejében megfordul az öngyilkosság gondolata, vagy nem érzi magát értékes embernek, az megérdemli a halált?

"Bárki aki él, annak élnie kell. Véletlenségből senki nem él."

Ez hülyeség. Túlértékeljük az életet. Mármint nem vagyok életellenes, szeretek élni, csak utálom az ilyen magyarázkodásokat. Mint mikor kismamák mondják, hogy ez a lélek megtalált. Mintha addig a levegőben repkedtünk volna.

Nekem ami csodálatossá teszi az életet, az pont az, hogy nincs értelme. Csak annyi, mint egy tyúknak vagy egy pitypangnak. Itt vagyunk, legyünk boldogok, aztán pá.

"Akinek a fejében megfordul az öngyilkosság gondolata, vagy nem érzi magát értékes embernek, az megérdemli a halált?"

Mert te ilyen k**rva okos vagy ugye, hogy el tudod dönteni, hogy ki az, aki érdemli a halált és ki az, aki nem... Istenem, mennyi gyökér ember van... :D

Látom megjött az igazságosztó. ^^

Na szóval.

1.Emeld ki légyszives hol "pofáztam bele" ahogy Te kifejezted...

2.Aki feladja és a halált választja az gyenge az élethez, ez tény, logikus, leírható.

Az hogy Te agresszióként értékelted amit leírtam az elgondolkodtató.A reakciód minősíthetetlen.Nem tudod kezelni az indulataid, nem gondolkozol csak "pofázol és pofázol"!

Nőj fel.

Ez egy hülyeség. Attól hogy valaki öngyilkos lesz, még nem gyenge. Az élet egy nehézség amit rád kényszerítenek.

Amikor az úton mész, akkor sem állsz meg minden egyes követ emelgetni, nem? Ugyanígy valakinek ehhez az egész szaros élethez nincs affinitása. Az öngyilkosság egy döntés.

"2.Aki feladja és a halált választja az gyenge az élethez, ez tény, logikus, leírható. "

Nem az vagyok, akinek írtad, de válaszolnék. Szerintem az élet nem mindenkinek ugyanolyan nehéz. Én látom a logikáét abban, amit mondasz, mégse lenne képem ezt leírni, mert az élet nem egy homogén, egységes dolog, hogy AZ élet. Mindenkié más. Aki öngyilkos, az nem AZ élethez gyenge, hanem EGY bizonyos módjához. Pl. a fent említett tanár, aki nem akarta a betegséget elviselni. Viszont lehet, hogy egyéb esetben, ami szerintem sokkal nehezebb, helytállna.

Nem, senki sem "érdemli meg" a halált. Az öngyilkosság nem gyengeség, hanem egy döntés, amikor az életed egy adott szakaszában több útelágazás van előtted, de olyan nehéznek tűnik a másik út, hogy inkább a halálhoz vezetőt választod. Ha halálos beteg lennék, és nagyon kevés lenne az esély a túlélésre, inkább én is az öngyilkosságot választanám. Hadd én döntsem el, hogy hamar meghalok, vagy elesetten, hosszan szenvedve agonizálok. Más, ha valaki miatt akarsz meghalni, amikor inkább csak egy érzelmi zsarolás a tetted, egy teátrális búcsúlevéllel, ahol a másikat vádolod a tetted miatt. A "hab a tortán", ha még sikerül is, mit értél el vele? Egy másik embernek okoztál lelkiismeret furdalást, te pedig a túlvilágon, úgyhogy a nullával egyenlő az esélyed az újrakezdésre a szeretett emberrel. Ez utóbbit soha nem tenném.

Van amikor úgy érzi az ember, hogy jobb lenne megszűnni, nyom nélkül eltűnni a világból, mert számára "GAME OVER", nem lát más lehetőséget maga előtt. Ilyen gondolatom már volt, de nem érzem magam értéktelen embernek e miatt, és ha bárki ezért annak nevezne, fejbe rúgnám. Az már történet, hogy összeszedtem magam, és tovább tudtam lépni. Ennyi