Írtam egy verset, érdekelne mit gondoltok róla. Kérlek véleményeznétek?

Szellemvilág

Béklyózva állok előtted

E sötét kihalt városban,

Te nem hallhatsz és nem láthatsz

De ott vagyok a mámorban.

Ott vagyok mikor boldog vagy,

Látom angyali mosolyod,

Nézem, ahogyan koccintasz:

Megmérgez saját borod!

Látom, ahogy tönkretesznek,

Kihasználják gyengeséged,

Néznem kell, ahogy Ők leszel

És elveszik gyengédséged!

Hallom: neked nem hiányzom;

Feltűnt már, megváltoztál,

De könnyeidet sajnálni?!

Ezzel örökre megátkoztál!

Már nem várok tőled sokat:

Csak azt mondd el, hogy mit érzel,

Ha megteszed ezt,ígérem

Mikor meghalsz, másképp mész el!

Volt egy barátnőm akivel nagyon jóba voltam, és amikor együtt átmentünk egy másik suliba nagyon megváltozott... Hozzám sem szól, átnéz rajtam, és közbe látom, hogy nem önmaga...

Nem akarom ezt megmutatni neki, csak ki kellett mondanom, ezért írtam ezt a verset.