Volt veletek már olyan, hogy mindenki irigykedett rátok és arra amit elértetek, viszont ti mégsem tudtatok boldogok lenni?

Ez olyan mint aki sikeres a melojàban jól keres de a magànélete sz ar ..mindenki irigyli azt amit elér vagy hogy ügyes okos de ő boldogtalan..

A pénz nem boldogit..persze kell a tuléléshez..

Én sose gondoltam hogy leszek ilyen rosszul és boldogtalanul..hogy leszek ennyire padlon..hogy semmihez sincs kedvem nem is tudom mit csinàlnék szivesen vagy mit dolgoznék..nekem az is jo amit most csinàlok csak a tàrsasàg nem mindig..sose szerettem nőkkel melozni..ha nyitsz az egyik felé akkor annak nem jo ha màssal is beszélsz az àskàlodàsok stb.

Büntet az élet mert egy piszkos ajànlatot fogadta el hogy ne veszitsem el ami az életem volt..de magamnak nem tudom megbocsàjtani elfelejteni.. és màsnak se.. csoki kola??nem én papirt kaptam hogy ne vehessék el tőlem őket..nagy àra volt ami megnyomoritott.. és bànt hogy benne volt vki aki azt mondta "nem akartam hogy bajod essen" de esett..kiölt mindent..nem érzek nem fàj semmi..

14 évesen egy hülye tini szerelem miatt depressziós lettem (nem ez a tini divat, sajnáltatom magam és miegyéb, hanem tényleges betegség), az eleje súlyos volt, napi 18 óra alvás is akár...éjszaka felkeltem ettem, fürödtem aztán megint alvás kb...

Én a problémáról el akartam terelni a figyelmem, gépen játszottam + elkezdtem programozni a játékot...

3 szakmám volt 20 évesen, rengeteg dolgot megtanultam, rengeteg embert megismertem online, volt akikkel személyesen is találkoztam, suli után hamar elkezdtem dolgozni (augusztusban), tanulásban, munkában, ismeretségben.....elég sikeres voltam VISZONT párkapcsolati szinten 0 alatt, mert ugye emiatt voltam depressziós, a családom széthullott, ami elég nagy feszültséggel járt, szóval más téren viszont csak a kudarcok...lehetőségem volt ismerkedni, mert depressziós létemre én nem savanyú sírós voltam, hanem vidám, energikus, vicces, határozott...maszkot vettem fel és ez sok csajnak bejött...csak én lelkileg nem álltam készen egy kapcsolatra, még szexet sem akartam, mert nekem ahhoz kapcsolat kell...szóval sokat irigyek voltak, hogy milyen sikeres vagyok, mennyi mindent elértem, de nem tudták milyen áron! boldogtalan voltam, még ha ezt senki nem is vette észre...

Ma már van barátnőm, jobb állásom, elég jó lehetőségeim...szóval csak sikeresebb lettem...de remélem a mély gödörből feltörés után nem fogok megint zuhanni, mert most túl magasan szárnyalok ahhoz, hogy padlót fogjak! vagy a pincébe zuhanjak...

22F

Még csak 22 éves vagy, ne gondold, hogy akkor már minden késő. Olyan is van, aki 40 felett tanul egy új szakmát, és azzal él boldogan nyugdíjas koráig.

Nem írtad, hogy mi lenne az, amit szakácskodás helyett szívesen csinálnál. Ha van valami, ami érdekel, azt legalább csinálhatnád hobbi szinten a munkád mellett. Aztán ki tudja, később akár több is lehet, mint hobbi.