Szerintetek mit jelent "normális" életet élni?

Azt hogy jól érzed magad és vezet is valahová.

Tehát lehet jól érzed magad a drogoktól, de az nem vezet sehová..szal ha valaki erre gondolna, hát nem.

Ferenc József 86 évet élt. Életének utolsó 40-50 évében meghatározott rendszer szerint élt. Nyáron hajnali négy, télen öt órakor kelt, megborotválkozott, majd elfogyasztotta szerény reggelijét, ami általában egy pohár tej volt. Ezután hét óráig leveleket írt vagy az előző napról megmaradt ügyekkel foglalkozott. Hét órakor kérte a kabinetirodák, a császári titkárságok és a hadsereg által aznapra előkészített felterjesztéseket, majd 10 óráig megjegyzésekkel gondosan ellátva visszaküldte azokat. Ezután fogadta a főhadsegédjét, a kabinetfőnököket és másokat, majd átfutotta az általa olvasásra méltónak ítélt egyetlen sajtóterméket, a hivatalos osztrák kormánylapot, a Fremdenblattot.

Ha a kérelmezők meghallgatásával végzett 12 óra előtt, valamint az időjárás is engedte, rövid sétát tett a Burg egyik kertjében. Délben elfogyasztotta ebédjét, mely tésztafélékből és húsételekből (pénteken a böjt miatt halból) állt, ehhez Spattenbrau sört, vagy tokaji bort fogyasztott.

Ebédje után tartotta a hivatalos kihallgatásokat, ahol minisztereket, főhercegeket és katonai parancsnokokat fogadott. Három óra körül intézte el a délutáni postát, elolvasta a kivonatolt újságjelentéseket és a kevésbé fontos katonai és polgári előterjesztéseket. Öt órakor megvacsorázott (estebédelt), előtte, ha maradt ideje, a schönbrunni kastély parkjában sétált.

A kora esti étkezés után elolvasta a Fremdenblatt esti számát, majd az esetleg elmaradt ügyekkel foglalkozott, végül nyáron 8, télen 9 óra tájban nyugovóra tért. Minden hétfőn és csütörtökön általános kihallgatásokat tartott. Ha távol maradt a hivatali élettől, Bad Ischlben pihent. Itt hódolhatott kedvenc szenvedélyének, a vadászatnak is.

A normális élet mindenkinél különböző.

Csak te tudod hogy neked mi a normális. Ha már érzed hogy valami nem jó, akkor kiléptél a te általad normálisnak vélt világból.

Nekem az a normális hogy reggel felkelek, elmegyek a suliba, mások orra alá dörgölöm hogy idióták, negyed annyi idő alatt megoldok feladatokat, ezzel a tanárt bosszantva, majd szarrá unom magam. Hazajövök, gépezek, edzek egyet, fekszek, alszok.

Én nem tudnám elképzelni azt hogy egész nap tanuljak, vagy egész napokat töltsek barátokkal, barátnővel, hogy igyak minden nap, vagy hogy napokat ébren maradjak.

Mindenkinek egyedi, akárhány éves is vagy, neked kell tudnod hogy neked mi a normális. Nekem ez, neked az, Pistikének a Liliom utcából meg amaz.

A normális életet élni? Hát ez olyan gondolat amit nagyjából senki sem ér el.

Egy elképzelt,utópisztikus világ:

-ahol nincsenek -izmusok, amik befolyásolnak csak a saját értékrended.

-ahol az egymással szembeni konfrontáció nem ellenségeskedést szül hanem egy igényt a közös megoldásra való törekvésben.

-ugyanazt kapod vissza a többi embertől amit te mutatsz feléjük.

Szerintem van olyan hogy normális de ez a világ nem "kint" valamiféle mintákban keresendő, hanem minden emberben "bent" található.

Szóval ha az emberek őszintén önmaguk azt nevezem én normálisnak.

Az hogy ez ember és ember között működjön, ahhoz persze nem alkalmasak a jelenleg többségében uralkodó hozzáállások vagy erkölcsi indítékok.

Az hogy ez létrejöhessen nagyon egyszerűen össze tudnám foglalni szigorúan(!) ebben a sorrendben:

I. Csak olyan dolgot teszek ami másnak jó.(vagy amit én is szeretném hogy mások tegyenek velem)

II. Csakis azt teszem ami nekem jó.

Azt hiszem nem kell elmondanom, hogy ami egyszerűen hangzik olyan nehéz lenne ez.

Valamint rámutat arra miért inkább a külső normákba menekül inkább az ember.

Elállnék azonban a lehetetlen szótól. Csupán nem úgy kellene megvalósítani ahogy az elmúlt kétszáz év ideológusai akarták; kényszerrel külső erőszakkal.

Ezt egyéni szinttől kezdődik onnan haladva kifele.

Vagy miképp egy mondás tartja:

-Ha rend van a házamban rend lehet az udvaron.

-Ha rend van az udvaromon rend lehet az utcánkban.

-Ha rend van az utcánkban rend lehet a falunkban/városunkban.

-Ha rend van a falu/városunkban rend lehet a megyénkben.

-Ha rend van a megyénkben rend lehet az országunkban

-És rend van az országunkban rend lehet a világunkban is.

...Ahogy öregszem én egyre inkább látom, hogy így működnek a dolgok, Máskülönben csak a külső mechanikus rendszer kényszere vontatja előre a dolgok menetét.

...Szóval én valahogy így látom egy normális világ megvalósulását.

Remélem segítettem.:)

Üdv!

Fejlődésre törekvő, minden helzetet kiélvező élet.

Alkohol fogyasztás közel 0, akkor fekügyj le ha fáradt vagy, Tégy azt amit szeretsz.

Elég jó válaszokat kaptál szerintem, de hozzáteszek én is.

Azt gondolom, hogy kontrollt vesztettél, nem dolgozol épp vagy félévet halasztasz az egyetemen, és sokat iszol, éjszaka netezel, nappal alszol.

Én elég szabad életet élek, és meg kellett tanulnom az önkontrollt. Ennek elemei nálam:

-alkoholfogyasztás évente max 4x, de a zéróra törekszem. Csak hát nyáron a melegben a meggysör, a búzasör...

-lefeküdni 22-23 között, de ez életkor függő is, ezt kitapasztaltam, hogy a későbbi fekvés fáradttá tesz, plusz tegye fel a kezét, aki hasznosan tölti az időt 19 óra után... Jobb azt megspórolni a másnap reggelből, amikor szellemileg frissebb vagy, tehát korán lefeküdni, és korábban kelni, mert reggel értékes időt kapsz az esti értéktelenért cserébe. Nekem van esti szellemi csúcspontom is, de az se tart 21 óránál tovább. Kávé, kóla energiaital fogyasztás idetartozó kérdés, ezek megnehezítik az elalvást, legalábbis nálam.

-Sport! Nem feltétlen teljesítménysport, szobabiciklizés, fekvőtámasz, kocogás, bármi. Segít az alvásban, segít a gondolkodásban, keretet ad a napnak, nálam ez mindig az első dolog fogmosás után, este már lusta vagyok hozzá

-napközbeni tevékenység: valamilyen fejlődés, tanulás, értelmes munka. Ez ráérzés dolga, ha nem megy az olvasás-tanulás, felállok, és elintézem az elintéznivalókat, bevásárolok, stb. Tehát olyat, amit amúgy is kellene, hogy a jövőből nyerjek időt.

Ehhez is kell önismeret!