Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Ez genetika vagy rá kell...

Ez genetika vagy rá kell születni?

Figyelt kérdés

Azon gondolkoztam hogy valakinek egyből jön minden úgy hogy alig vagy nem is szenved meg érte.. csak úgy minden az útjába áll, meg kezére áll, míg valaki meg megszenved ugyanazért többször is hogy sikerüljön, vagy egyáltalán rájöjjön.

persze nem vagyunk egyformák, bevallom én se vagyok átlagos képességű sajnos, kicsit nehezebben megy meg ment a tanulás, meg lassabb vagyok, Most ebből nekem mi hasznom származik ? Az embereknek meg számít a gyorsaság a talpraesettség. Az is elég szánalmas hogy az emberek elvárják hogy mindenki ugyanúgy tudjon. ha valaki nem olyan, abba még jol bele is "rúgnak.


2015. okt. 14. 10:17
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
100%

Senkinek nem hull az ölébe semmi. Lehet, hogy te kívülről így látod, de hidd el, mindenkinek megvan a maga gondja, gyengesége.


Ahelyett, hogy rájuk irigykedsz, inkább azon törd a fejed, hogy TE hogyan hozhatnád ki MAGADBÓL a legtöbbet. Lassabban tanulsz? Na és? Szánd rá az időt, legfeljebb kicsit késel, de te is odaérsz! Kivéve, ha elkezdesz siránkozni, hogy neked ez nem megy, bezzeg másnak könnyű, nincs is semmi értelme...


Te döntesz, hogyan éled az életed. Pozitívan, vagy siránkozva, önsajnálatban.

2015. okt. 14. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
a genetikára kell születni ez van ha szarnak születsz gyémánt már nem leszel max fényes szar golyó xd állitolagba csináltak ilyet egyszer
2015. okt. 14. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
100%

Én olyan típus vagyok a szemedben akinek minden a "kezére áll"...

Én amit elhatározok azt elérem...de nehogy azt hidd, hogy ez ingyen van...sokan mondják, hogy nekem milyen könnyű, mert van 3 szakmám, meg ismerőseim akik segítenek, támogatnak...

Ja igen, de az, hogy én több évig napi 6-18 órát azzal foglalkoztam ami a szakmám, a saját időmet áldoztam rá, mert suli mellett tanultam, önszántamból kezdtem el...


Találkoztam olyan emberrel (elég sokkal) aki olyan volt mint te, hogy lassan tanult...de én próbáltam nekik segíteni amiben tudtam, de szinte mind kivétel nélkül feladták...próbálkoztak 1-3x és aztán azt mondták: "ez nekem nem megy hagyjuk a fenébe"...

Én sokszor neki rugaszkodtam 1-1 feladatnak, sőt van olyan aminek szerintem már vagy 50+x, de mégis megcsináltam...rengeteg tanulás kellett, hogy elérjem azt, hogy így összejöjjenek a dolgok...az embereket akik támogatnak nem az vonzza be, hogy pozitívan látom a dolgokat, hanem az, hogy látták a sikereimet, vagy más látta és ő hozott össze az adott személlyel...


4-en vagyunk testvérek, tesómék nem ennyire "sikeresek" (talán kisebbik húgomból még lehet valami), szóval ez nem hinném, hogy genetika lenne...

Apám 3x kezdte 0-ról az életét felépíteni...szóval ez inkább fejben dől el szerintem...


22F

2015. okt. 14. 10:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:
Hát najó de azért valakinek könnyeben megy. valakinek lehet 1 év valakinek 5 év ugyanaz. Pl rokonomék is 4 en vannak fiú testvérek, de nem egy jó módú családól, de valamiből kifolyólag a matekhoz van érzékük nem kicsit, annyira hogy az egyikük ilyen mérnöki kutató és külföldre is szokott járni.
2015. okt. 14. 11:06
 5/12 anonim ***** válasza:

Lehet hogy nem is kaptál a természettől rossz lapokat, csak még nem találtad meg a helyed.


Van aki kiválóan tud hosszabb szövegeket memorizálni, de képtelen önálló gondolkodást igénylő alkotómunkára.


Sokszor a gyorsaság, talpraesettség egyben lezserség, nagyvonalúság is ami sok munkakörben jól jön (pl. értékesítőknél), de mondjuk egy atomerőmű felügyeleténél már nem igazán.


Saját példámat is mondhatnám, mikor cégnél kapkodás van, akkor többre értékelik a kicsit gányoltan határidőre elvégzett munkát, mint a határidőből kicsúszó precíz munkát (a munka jellege miatt a hibák utólag javíthatóak).

2015. okt. 14. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:

Voltak osztálytársaim akik könnyen tanultak. Míg hazaértek elolvasták egyszer a könyvet, otthon megírták a házit és gyakorlatilag készen voltak. Manapság a rádióból, TV-ből "köszönnek" vissza. Nekik könnyebb, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű. Mindenkinek megvan a maga baja, ahogy már írták. Van, amit könnyen tanulunk és van amit nehezen. Vannak nyilvánvaló tehetségek, pl. hogy valaki jól ért a matekhoz, vagy már kiskorától szépen énekel. Nekik is rengeteg időt kell gyakorolni már kicsi koruktól, hogy ne vesszen el a tehetségük. Akik sikeresek azok nem feltétlenül csak tehetségesek. Aki tehetséges az meg nem biztos, hogy sikeres. A siker sokszor azon múlik ki mennyire vagy lusta vagy sem.

Nagyon sokszor a családi háttér is fontos. Például a Polgár lányok egy átlagos szülőnél akinek nem az a nünükéje, hogy a gyerek agya fejleszthető lehet, hogy ma egy gépsor mellett állnának.

Azok a gyerekek akiknek megfelelő az étkezése, akiknek kedvező a családi háttere -mind anyagilag mind lelkileg- biztos, hogy előnyben vannak. Egy a lényeg, hogy tudd: ha nem is előzheted meg őket, de önmagad fejlesztésével sok mindent elérhetsz.

Én is lassú vagyok, nem is tanultam soha könnyen. Felnőttként végeztem el a főiskolát és tudom, soha nem leszek olyan, mint a volt főnököm, aki két évvel azelőttről tudta, hogy ki mikor és milyen levelet írt, de nincs is rá szükségem. Megtaláltam amit szeretek és most abban sikeres vagyok, mert nem érdekelt, hogy ki mit gondolt és ki milyen hozzám képest.

2015. okt. 14. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:

Diszlexiásként folyamatos tanulási nehézségekkel küzdöttem egész életemben. Óriási hátrány, ami másnak 1 óra megtanulni, az nekem 3-4 óra is lehet. Rászántam, muszáj volt! Leérettségiztem, két diplomát szereztem.


Végig előttem lebegett a cél, hogy megmutassam, többre vagyok képes mint amit kinéznek belőlem.


Motiváció, elszántság, akaraterő kérdése és ez mindenkiben megvan, csak tenni kell érte!

2015. okt. 14. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
Semmi hasznod nem származik ebből. Ez van, ezt kell szeretni. Van akinek könnyebb, van akinek nehezebb, ezek tények.
2015. okt. 14. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:

Jó, nekem is volt hogy elhatároztam és próbáltam nekifeküdni, hogy megmutassam a körülöttem élőknek meg magamnak hogy többet is tudnék.. órákig ültem a könyv fölött még gépbe is be írtam a lényeget vezetve, többször átismételtem, és mikor ott voltam hogy magamtól elmondom mit tudok... semmi. nemtudom előhívni, homály, 1-2 mondat ha eszembe jut de az is úgy hogy hébe-hóba

vagy ilyen rossz a memoriám vagy passz. ugyanez volt anno deszkázásba, 1 évig deszkáztam évekkel ezelött, mindig olvastam róla netről trükköket, meg infókat. próbáltam aszerint csinálni, először nekiálltam napokig ugyanazt csinálni hogy sikerüljön, de semmi bíztatót vagy előrehaladást nem vettem észre. kezdett érdekelni a dolog és idegesíteni is egyben hogy miért nem megy.. tényleg már beleadtam mindent amit lehet, próbálkoztam,és azóta se.. vagy ha sikerül akkor is csak ritkán de az is úgy hogy éppen hogy.

És így vagyok mindennel.. ugye mindenhez kell memoria, tanulási folyamat, mit hogyan hová.. normális esetbe 1-2 nekifutástól már mennie kéne. nem az hogy még ott állok 5nél és próbálom visszafejtegetni hogy hogy is.. az ilyen embert sehova nem alkalmazzák....én csak ettől vagyok rosszul

2015. okt. 14. 12:21
 10/12 anonim ***** válasza:
Még mindig kérhetsz segítséget szakembertől. Ez nem szégyen, csak a siránkozás!
2015. okt. 14. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!