Miért érzem ezt? Csak egy kicsit beparáztam, vagy
tényleg el kéne gondolkodnom rajta mit is akarok kezdeni
az életemmel ha ennyire bizonytalannak érzem magam?
Figyelt kérdés
Egyetemet kezdem, most fogok kollégiumba költözni.
Sokáig nem akartam egyetemista lenni, aztán találtam egy nekem való szakot. Eddig nagyon vártam, új emberek új környezet. Gondoltam adok magamnak még egy két kalandos évet, közbe persze a diplomával éppítve a jövöm. (remélhetőleg)
Most viszont mint valami Pál fordulás, olvasva az orientációs napi programot, látom az órarendem. A különböző komoly, ismeretlen dolgokat és azt érzem hogy úristen mibe keveredtem. Akarom én ezt? Ide való vagyok én? Ezer más felé is vihetném az életem, biztos ezek az emberek közé tartozom én is? Tudom hülyeség, de mintha két énem győzködné magát. Jó lesz - nem lesz jó. Igaz, mindaddig ezekre nem kapok választ amíg ki nem próbálom, bármikor otthagyhatom ha nem akarom csinálni. De mégis... Volt már más is hasonló helyzetben?
2015. szept. 3. 10:13
1/7 anonim válasza:
A diploma jó dolog. Próbáld ki az egyetemet, (ez legalább fél, de inkább egy évet jelent), szerintem meg fog tetszeni.
2015. szept. 3. 10:17
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
Ne aggódj, később lesz még lehetőség változtatni. Ha el tudod végezni az egyetemet, azért az a papír nem jön rosszul. És ki tudja, hátha megtetszik közben... ha meg nem, akkor utána is van még mozgástered, nem feltétlenül kell papír a pályamódosításhoz sem.
2015. szept. 3. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Szerintem teljesen normális, hogy az ember néha elbizonytalanodik, főleg mikor egy komolyabb változás jön az életében. Biztosan más is volt már így, én is. Ne reagáld túl, adott egy szituáció, már jelentkeztél az egyetemre, ne gondolkodj olyan dolgokon amikről felesleges. Csináld, aztán vagy jó lesz és neked való, vagy nem, és keresel mást. Nem mindig lehet elsőre megtalálni a hozzánk illő dolgokat, de próba nélkül ez nem derül ki. Ne félj a változásoktól :)
2015. szept. 3. 10:47
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Én is így voltam vele, aztán a papír miatt mégis elvégeztem, úgy voltam vele, hogy nem fog örökké tartani 5 év, s túl vagyok rajta, ha tetszik, ha nem. Ma meg már írom befelé az önéletrajzomba, hogy ilyen-olyan végzettségem van.
2015. szept. 3. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszaitok nagyon kedvesek vagytok! :) Valószínű ez most csak egy ilyen krízispontja az életemnek. :D Belevágok mindenképpen, aztán a jövő meghozza a többit. :)
2015. szept. 3. 11:01
6/7 anonim válasza:
Ugyan ez a szituáció minden tekintetben nálam is. Ehhez társul egy bizonyítási kényszer a családom felé plusz egy bizonytalanság érzet, hogy fogok-e ott találni barátokat, hogy fog menni, bírni fogom-e vagy ehhez én kevés vagyok, stb. stb. Belegondolok, hogy hamarosan kezdődik és gyomorideg meg van rendesen. :) Valószínűleg az új dolgok miatt, remélhetőleg belerázódunk mind a ketten.
2015. szept. 3. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 A kérdező kommentje:
6# megértelek teljesen. Kicsit parás ez az egész helyzet de szerintem is csak a sok új és változás miatt van. Sokat beszélgettem ma erről a családdal és jól esett a biztatás és a pozitív lelkifröccsszóval én most jól érzem magam. :)
Csak azt tudom mondani amit ma nekem mondtak sokszor, hogy nem lesz egyszerű főleg az elején, de jó lesz. Megvan a jó oldala is. :) Amúgy is ez csak pár év, utána még bármi lehet, fiatalok vagyunk.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: