Mihez kellene kezdenem magammal? 22/l

Barátommal másfél éve vagyunk együtt ő az első kapcsolatom. Egy éve távkapcsolat lett mert Ausztriába ment dolgozni. Azóta megromlott a kapcsolatunk de nemcsak a táv a probléma hanem h eltávolodtunk egymástól. Számára nem én vagyok az igazi mert sosem dolgoztam határozatlan vagyok és nem mondom ki a véleményem vmint zárkózott vagyok. Tartottunk szünetet azóta romlott meg mégjobban a viszonyunk mert elbizonytalanodott. Egyikünk se tudja mi lenne a helyes h mit akarunk. Még nem akar és így h keveset vagyunk együtt kezdi meg unni. Csak akkor tudnánk megjavitani ezt ha kimegyek hozzá. Így lehet előbb utóbb szakitana. Még együtt vagyunk de olyan mintha nem is lógunk a levegőbe. Ő mindig is jobban szeretett ki is mutatta a maga módján bár nem úgyahogykellene. Én sose mutattam ki és fogalmam sincs h mit érzek. Szerintem sose voltunk igazán szerelmesek boldogok csak elvoltunk megszoktuk egymást. Viszont mikor már úgy tűnt tényleg vége és kezdtem felfogni nagyin rosszul sírtamvna egész nap közbe pedig nem tudom szerettem e valaha. Csak félek az egyedülléttől mert nincsenek barátaim csak ő az aki kimozdít néha vele jutottam el külföldre stb. 2 éve nincs munkám amióta elvégeztem egy szakmát. Úgy érzem csak sodródok az árral nem tudom merre induljak egy csomo helyen visszautasitottak. Viszont nem tudok már otthon ülni egyedül. Ha kimegyek Bécsbe dolgozni a barátomhoz nem biztos h az együttélés igy működni fog. És ki tudja ott találok e munkát ha nincs tapasztalatom. Végif németet tanultam de nem bizok magamba h meg tudok e szólalni hogyan fogok boldogulni. Sosem vtam távol a szüleimtől. Ők se bíznak bennem h ott boldogulni fogok. Barátom pedig még bizonytalan h ilyen viszonyba odamenjek e. Ha nemsikerülne az együttélés akkor albérletbe mennék de az nagyon sok pénz fizetni. Jó lenne a kinnti élet az önállóság miatt meg vhol el kellene indulnom de félek. Úgy érzem nem találom önmagam és a kapcsolatom előtt se vtam boldog. Mit tegyek?