Az emberek életében milyen szerepet tölt be a szépség?

Evolúció.

A nagy mell szép. A nagy mell feltételezi azt, hogy a nő egészséges, jól táplált (raktározott zsír), ezért a természet összekötötte a kellemest a hasznossal.

A férfiak szépnek/vonzónak találják a nagy melleket, mert egy olyan nőtől várhatják a legegészségesebb utódokat.

/Sok másik tényezőt és az ősember óta eltelt fejlődést most tegyük félre./

nagy irodalma van ennek

Tapasztalatom, hogy a szépség a megismerés révén tárul fel - szemlélem, megértem, megismerem - szép Az egyetemes intelligencia áthatja a világot és mi olvassuk. Értelmes szövegként. A szemlélődéssel mélyen összefügg. Plótinosz így ír erről:

„Ha valaki megkérdezné a természetet, hogy miért hozza létre a műveit, a következőképpen válaszolna (ha egyáltalán odáig ereszkedne, hogy feleletet adjon): Helyénvalóbb lenne nem kérdezned (vagyis nem az eszeddel kutatnod), hanem csendesen tanulnod, ahogyan én is hallgatag vagyok. A beszéd ugyanis nem az én utam (hanem a Szellemé, aki szavakban nyilatkoztatja ki Önmagát). Azt kell tehát megtanulnod, hogy minden, ami létrejön, az én néma szemlélődésem tárgya, annak a szemlélésnek, amely eredendően a sajátom, mivel én magam is kontemplációból származom (mégpedig az »univerzális lélekéből«, mely az Univerzális Szellemet kontemplálja, éppen úgy, ahogyan az utóbbi a Végtelent kontemplálja). Szeretem a kontemplációt, és az, ami bennem szemlél, azonnal létrehozza kontemplációja tárgyát. A matematikusok számokat és ábrákat jegyeznek le kontemplációjuk eredményeként. Én azonban nem írok le semmit. Csak nézek, és a materiális világ formái felmerülnek, mintegy belőlem eredve…”

Plótinosz: Enneades III. 8. 4.

Olyan nincs, hogy a világon nincs szépség.

A szépséget mi hozzuk létre azzal, hogy valamire - határozottan, vagy kevésbé határozottan - rámondjuk, hogy szép. Van, ami azonnal megfogja az embert, van, ami csak idővel tör át bizonyos küszöböt, és csak idővel kezdi az ember értékelni.

Azt is megfigyeltem, hogy ingerszegényebb környezetben a kevésbé feltűnőt is jobban értékeli az ember, és előbb-utóbb valamiben talál szépséget.

Ezért nem tudok olyan környezetet elképzelni, amelyben semmilyen szépséget senki ne találna.

Szerintem a szépség, az esztétika a harmóniával valamelyest rokon fogalom, annak a megtapasztalását nyújtja. Ezt a materiális dolgok is képesek többé-kevésbé visszaadni.