Aspergeresek! Holnap sajnos MUSZÁJ plázába mennem. Tippek, hogyan lehet "átvészelni"?
Sajnos nem bírom a plázákat: túl erős, sok fény, túl hangos zene, rengeteg ember, hatalmas terek, egy ideig elvagyok, aztán "túltöltődök", rosszul leszek és úgy érzem, ki kell meneküljek.
Sajnos anyám ezt nem érti meg, és holnap végig kell járnom az összes boltot, hátha valahol felvesznek eladót (állást keresek). Hiába mondtam, hogy csak néhányat 1.2 naponta, hajthatatlan, szerinte ez csak hiszti, nem akarok dolgozni (hiába ülök a net előtt órákat azzal, hogy CV-ket küldök szét-többek közt neki is, mert bár munkanélküli, ő nem ér rá...), +pont hogy akarok dolgozni, hogy el tudjak itthonról végre menni.
Ezer szónak is egy: van valakinek tippe arra, hogy lehet átvészelni? Én próbáltam ilyen "túltöltődéskor" verset szavalni magamban, finnül számolni, valamilyen számot dúdolni, de nem igazán segít. Persze próbálok mielőbb végezni, de már a gondolattól is rosszul vagyok.
Minden tippet köszönök!
(Egyébként van munkám, csak azért nem tudnak fizetni-ingyen, "szerelemből" csinálom, de ez persze itthon nem minősül annak)
Köszönöm mindenkinek!
Nem én akarok plázában dolgozni...egyelőre muszáj anyámnak "engedelmeskedni". Nincs senkim, és közölte, hogy ha nem szerzek melót vagy kirak az utcára, és találjam fel magam, vagy intéz nekem takarítói állást - amihez sajnos nincs meg a fizikumom+gerincbeteg is vagyok...
Sajnos az a baj, hogy hiába van szakmám, az túltelített, és pályakezdő vagyok-nincs gyakorlatom, csak babysitterkedésben, illetve írásban vannak elért pici, de elért sikereim, de az neki nem számít, mert nem kapok érte pénzt-, és muszáj dolgoznom minél előbb. Pár helyen nem kérnek a bolti eladóktól semmi extrát (plusz amúgy se egy agymunka), így anyám ragaszkodik ehhez- már a plázákhoz. Nem empatikus személyiség, finoman fogalmazva.
"amihez sajnos nincs meg a fizikumom+gerincbeteg is vagyok"
Ha törik, ha szakad, úsznod kell heti 2-3 nap egy-két órát. Csak lazán, élvezetből. Rengeteget segít. Remélem nem születési rendellenesség vagy visszafordíthatatlan elváltozás. De még akkor is sokat enyhít, nagyon megéri. Gyógytornával együtt pedig körülbelül csoda.
"hiába van szakmám, az túltelített"
Nem derül ki egyértelműen: bolti eladó? De tökmindegy is. Magyarországon ma (egy-két nyilvánvaló kivételtől eltekintve) nincs olyan, hogy túltelített szakma. Olyan van, hogy hülyékkel túltelített, és itt jön képbe az, hogy külön erőfeszítés nélkül is a felső 5%-ba tartozol alsó hangon, és ez az írásodból megállapítható. Az igazi nyerő kombó az lenne, ha az aspergerből is tőkét kovácsolnánk, és az adna igazi, páratlan ízt a hely arculatának.
A "túltöltődés" és bármi elviselhetetlen dolog ellen pedig ott a klasszikus: nem az a bátor, aki nem fél, hanem aki mer rettegni, meri vállalni a szenvedést korlátlanul akár. Általában persze ez nem ok nélküli, akkor csak esztelen vakmerőség lenne. Van egy cél, ami megér annyit. Ha nincs, de kéne, akkor keressük meg! :D
Amit szerelemből csinálsz, azt ne hagyd visszaszorulni soha, és szüntelenül vadászd a lehetőségeket arra, hogy az is jövedelmezzen, majd megélhetést nyújtson, végül egyre jobb gyarapodást eredményezzen! Ha nem így csinálnánk, akkor nyaktól fölfelé fölösleges lenne rajtunk minden.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!