Miért mindenkine, aki elégedetlen az életével, az a válasz, hogy "menj külföldre"?
Van itt olyan, akinek tényleg bejött a külföld nyelvtudás nélkül, szakma nélkül, és most betegre keresi magát?
Mert én sajnos csak azt látom, hogy azoknak jött be, akiknek a szülei hoztak egy jó döntést, és kiköltöztek a kamasz gyerekekkel. Azok a gyerekek most felnőttek (25+, az ismeretségi körömben), és nekik tényleg bejött az élet. Na, meg azoknak, akik most az ő férjük/feleségük.
De aki kijön csak úgy, hiába van szakmája, diplomája, nyelvtudása, hát, meg kell szakadni.
Szóval a tanulj nyelvet (tanultam 9-et), és a menj külföldre (itt dekkolok már egy éve) nem mindig a legjobb megoldás.
A "betegre keresem magam" erős túlzás. Olyan munkám van, amit nagyon szeretek csinálni, normális a munkarendem és kapok érte annyi pénzt, amennyit szerintem megérdemlek. Minden évben kétszer elutazok, egyszer haza a szüleimhez, egyszer pedig valahová máshová nyaralni. Szép kertes házat bérelek (nem is tervezek venni, így könnyebb költözni, ha esetleg később máshol szeretnék majd élni), kocsim van, és emellett a fizetésem kb. 1/3 részét félre tudom tenni. Ez otthon luxus lenne, itt teljesen átlagosnak számít.
Ja, és amúgy mosogatással kezdtem heti 48 órában, majdnem 3 éven át. Azért nyavalyognak sokan, mert azt várják, hogy kiutaznak és hókuszpókusz, rögtön elkezdenek gyűlni a milliók. Hát nem. Az első pár évet ki kell bírni, nem szabad feladni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!