Megundorodtam a nőktől?

Az elmúlt hetekben úgy alakult, hogy több nővel kellett együtt dolgoznom. Megdöbbentett, amit tapasztaltam, hogy mennyire kétszínűek, önzőek, egoisták, mindegyik tökéletesnek képzeli magát, és egymás képébe vigyorognak, de egymás háta mögött undorító és ocsmány dolgokat mondanak egymáról. Volt olyan, hogy hárman beszélgettünk, majd elment az egyik és a másik rögtön elkezdte nekem mondani, hogy ez milyen hülye meg nyomorult stb. És ez oda-vissza ment....

Komolyan mondom, undorodom tőlük. Eddig valahogy külön-külön ismertem őket, és nem tűntek ilyennek, de így, amit most együtt lenyomtak előttem, förtelmes. Ennyi intrikába, fúrásba, viszályba már belefájdult a fejem. Fuj. És akkor mit mondhatnak rólam a hátam mögött?

Persze tisztelet a kivételnek, mert nem minden nő ilyen. A barátnőm sem, szerencsére. Felüdülés vele találkozni a nap végén... Amúgy sokan irigyelnek a munkám miatt, hogy sok nővel vagyok együtt, de én azt mondom, hogy aki nőkkel dolgozik együtt, inkább abba kap betekintést, hogy mennyire kétszínűek, egymást hátbafúróak az emberek, és hogy állandóan mindenen pánikolnak, hisztiznek és egymás ellen acsaarkodnak, nem bírnak meglenni egymással szépen, hanem állandóan valami sz@rt kell kavarni :D

Bocsi ez miatt a szóáradat miatt, és nem vagyok naiv se, csak az utóbbi napokban olyan tömény dózist kaptam a magukat tökéletesnek gondoló és viszályt szító görög istennőkből, akik azon vesznek össze, hogy ki rakja eléjük az aranyalmát, hogy kicsit kiakadtam.

Ti hogy látjátok?