Kinézek magamnak mindig egy embert akire hasonlítani akarok. Miért van ez? Mit tegyek?

Nem hírességekre gondolok hanem olyan emberekre akik körülvesznek engem. Például az osztályban van egy lány aki nagyszájú, szerintem nem csúnya, bolondos és vannak akiknek az idegeire megy de én mégis rá akarok hasonlítani, leginkább külsőre de egyáltalán nem hasonlítunk egymásra. Talán annyiban, hogy valahol mélyen én is hasonlóan viselkedek de mások előtt valamiért nem tudom ezt kimutatni. Nem mosolygok sokat, nem tudom miért, ezáltal mások szerintem egy unalmas embernek tartanak és valójában az is vagyok. Suliban állandóan nézem ezt a lányt és irigykedek és mindenáron a helyébe akarok lenni, próbálok vele barátkozni de nem tudom hogyan tehetném. Semmilyen téma nem jut eszembe amiről tudnék vele beszélni, spontán meg nem megy. Nem vagyok leszbikus vagy ilyesmi csak vágyom a társaságára.

Mondjuk így van ez akkor is ha olyan helyre megyek ahol nem ismerem a többieket, kiszemelek magamnak egy lányt akire hasonlítani akarok külsőre. Az a baj, hogy nulla önbizalmam van és szerintem súlyos önértékelési problémáim. Egyszerűen utálok tükörbe nézni és ezen egy hajvágás nem is változtat, sminkelni nem szoktam magam mert nem áll jól, hanem úgy alapjában véve az egész testem, alakom, arcberendezésem, bőröm nem tetszik. Nincs olyan felület rajtam amire azt mondanám, hogy igenis, ez és ez tetszik magamban. Valahogy nem tudom elfogadni a testemet és vonásaimat, mindig máshoz hasonlítgatom magam és irigykedek.

Mégis mit tehetnék? Miért vagyok ilyen hülye?

18/L