Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Elviselhetetlen emberekkel...

Elviselhetetlen emberekkel kell élnem, mit tegyek?

Figyelt kérdés
Életem legrosszabb döntését hoztam, mikor egy olyan egyetemre mentem, amely távol van az otthonomtól, az új élet és új barátok reményében. A régi barátaimat egy másik városban hagytam, ahova gimnáziumba jártam. A jelenlegi csoporttársaimat rettenetesen szeretem, jobban szeretek órára járni, mint a kollégiumban lenni. A szobatársaim szörnyűek, nem bírok velük egy légtérbe lenni. Az előző félévemben azért nem jártam órákra, mert inkább otthon voltam, mint a koliba. Az idegeimre mennek. Legszivesebben csak aludni járnék oda, de még az is képtelenség, mert az egyik lány nappal alszik és este tanul, vagy mikor mit csinál. Hangosan ordíttatja a zenét. A folyosóról 2 percenként behívkálja a "barátait". Minden nap akaratlanul is végighallgatom a pasis történeteit. Reggelente, már amikor kimászik az ágyból, hogy végre ő is bemenjen órára, nekem pedig kivételesen aznap nincs délelőtt, kérdés nélkül felkapcsolja a villanyt, csapkodja a szekrényajtót, nevetgél. Nem bulizok velük, örülök ha addig egyedül lehetek a szobában. Tehát próbálok minél kevesebb időt ott tölteni. DE hova mehetnék? Az napjaimat teljesen betábláztam, délután 6-ig óráim lesznek. Csak azt nem tudom utána mit csináljak? Hogy tényleg CSAK aludni kelljen oda mennem. A csoporttársaim nem kolisok, nem tudok hozzájuk menni, és ritka hogy van kedvük még estére a városban maradni. Az egyetemen van pár ismerősöm, de szoros barátságok nincsenek. Pár fiúval nagyon jól kijövök, hívtak is ide oda, persze nem egyedüli lányként. De nem mehetek velük, mert a barátom nagyon féltékeny és nem is akarom őt ilyen helyzetbe hozni. Néha délutánonként beültem a könyvtárba, elmentem boltba stb. Vagy ha a szobába ragadtam bedugtam a fülest és filmet néztem. Más szobába nem tudok átmenni, már beadtam a kérelmet, de nincs hely. Ez már csak szeptemberbe lehetséges, szóval ezt a félévet így kell kibírnom. Lenne valakinek valamilyen ötlete, hogyan élhetném túl? Sokszor már a sírás kerülgetett. Volt hogy éjfélkor hívtam fel a barátomat, hogy nem tudok tovább ott lenni. Hazahozott, aztán 2 hétig az egyetem felé sem mentem. Szerencsére ebből nem lett hátrányom, mivel sikeresen teljesítettem a félévet. Kérlek segítsetek!

2015. febr. 1. 12:36
 1/6 anonim ***** válasza:

Bérelsz egy szobát. A koli már csak ilyen, vannak olyan típusú emberek, akik képtelenek másokkal együtt élni. Bár ilyen hozzáállással valószínűleg egy társbérletben is mindenen picsogni fogsz, szóval ha van rá keret, inkább teljes lakást vegyél ki, ott tuti senkihez nem kell majd alkalmazkodnod.

Bár biztos lehetne a koliban is valakivel szobát cserélni, valakivel egyezz meg, ebbe bele szoktak menni, mert a létszám nem változik.

2015. febr. 1. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
Menny a könyvtárba, ne foglalkozz velük. A kollégium ilyen. Én sem tudok reggel csendben elkészülni, ha a szobatársam sokáig alszik, nem tehetek róla. Nem tudok kávé nélkül felébredni, valami zúgni fog, ha kinyitom az ajtót a kulcs mindenképpen hangosan fordul el. Ugyanez van, ha én alszom tovább. Ezeket sajnos vállalta a kollégiumba jelentkezéssel és valószínűleg más szobában is így lesz. Az állandó látogatók ellen persze tehetsz, szólj neki, hogy zavar. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Nekem is volt már extrém durva szobatársam. Ami zavart azt megmondtam neki, egyébként meg a könyvtárban voltam vagy tanultam, filmet néztem, olvastam a szobában. Ha nem szólsz, csak másnak panaszkodsz nem fogják észrevenni magukat. Próbálj meg egy kicsit felnőni, határozottabb lenni. Amit a barátoddal kapcsolatban írtál az is gáz. Milyen helyzetbe hozod azzal, hogy vannak fiú barátaid, akikkel elmész szórakozni? Semmilyenbe. Nem a tulajdona vagy, a háziállata, hanem a barátnője. Ne hagyd magad ennyire elnyomni, mert nagyon nehéz éveid lesznek az egyetemen. Ez az időszak tényleg a legszebb lehet, nagyon jó barátságok születhetnek, főleg, ha kollégista vagy, de csak akkor, ha tudsz alkalmazkodni, nyitott vagy. Ezzel a bezárkózással, zsigeri ellenkezéssel nem fog menni.
2015. febr. 1. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:
4 évig kollégista voltam, egy olyan helyen ahol sokkal jobban korlátozva voltak a dolgok. Több mint 10 különböző emberrel laktam együtt egy szobában ez idő alatt, és nem éreztem úgy, hogy ki akarok szaladni a világból. Mai napig nagyon jó barátok vagyunk. Nem panaszkodni jöttem, csak tanácsot kérni. Egyébként köszönöm a válaszokat, természetesen biztos rajtam is múlik ez az egész. De ők nem azok az emberek, akikkel én összezárva tudnék élni.
2015. febr. 1. 13:56
 4/6 anonim ***** válasza:
Nézd más az, ha az ember gimis és más az, ha egy rakás szárnyait próbálgató "friss felnőttel" van összezárva. A többségük most szabadult ki a szüleik szárnyai alól. Nekik sem könnyű, nem ismerik úgy az együttélés szabályait, mint te, aki már egy ideje egyedül boldogul. Beszélj velük.
2015. febr. 1. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Az első túloz. Lehet, hogy társbérletben jobb lesz, nem ezen múlik. Velem nagyon hasonló a dolog, de más is van. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudsz másokkal együtt élni, csak ilyen emberekkel nem. Sokszor hiába szólok, nekik áll feljebb, ha nem tetszik, hogy éjfélkor neki állnak bulizni, akkor költözzek el. Azt nem értik, hogy koliban azért van az ember, hogy meg tudja fizetni, nem azért, mert bulizni akar és nem a bulik miatt olcsóbb a koli, hanem gyakorlatilag azért, mert az egyetem csak rezsit kér, lakbért ("hasznot") nem, hogy ne az albérletekkel vetekedjen a koli ára, mert akkor kb. csak a gazdagok jönnének tanulni más városba. Én szakkolis közegből kerültem "mezei" koliba, ott nyilván megint más a helyzet, ahol mindenki tanulmányt, kritikát, konferencia-előadást ír évközben és motiváltak abban, hogy jól tanuljanak.


Albérletben is éltem már, ott is ki lehet fogni jót és rosszat. Az elsőben 2 évig éltem, nagyon jó volt, a másodikban 1 napot, mert a szobatársamat zavarta, hogy horkolok, ezért vagy 20x felébresztett éjjel. Éltem együtt emverekkel 3 hónapig, 1 hónapig is.


Ha nem jó valami egy közösségben (Kedves első!), az nem jelenti azt, hogy nem vagyunk képesek alkalmazkodni másokhoz, nem tudunk mással együtt élni.


Szobacsere amúgy lehet, ha van valaki, de rizikós, mert leget, hogy a cserélő is azért akar cserélni, mert kibírhatatlan a szobatársa. Én most egy olyan albiba megyek, ahol már ismerem az ott lakókat. Ez is fontos lehet.

2015. febr. 11. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat és megértéseteket! Sajnos ezt a fél évemet még abban a szobában töltöttem, de jövőre minden bizonnyal váltani tudok. Viszont ez idő alatt megtanultam elviselni őket és ahelyett hogy idegeskedtem volna, inkább részt vettem az ő programjaikban, nem olyan szörnyű együtt filmezni. Hozzá szoktam a kevés alváshoz is, inkább éjfélig elfoglaltam magam, mint hogy aludni próbáljak. Nappal pedig a csoporttársaimmal voltam. Lehet túldramatizáltam ezt az egészet :) de mint utólag meg tudtam, szerintem nem véletlen, hogy körülbelül a 20. szobatársuk vagyok, bár ezzel a helyükben én nem dicsekednék.
2015. máj. 14. 16:50

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!