Akik eladóként dolgoztok, mint alkalmazott: volt már, hogy beszóltatok vásárlónak, mert tapló volt?
Lássuk be, vannak olyan szituációk, amit már a legkedvesebb, legsegítőkészebb, legnyugodtabb eladó sem tud tolerálni.
Volt már veletek ilyen? Elmesélitek, hogyan történt?
Egy öregasszony válogatott a csemegén.Ezt kérem,lemértem,becsomagoltam,mégse kell,inkább az.Jó pár felvágottal ezt csinálta,közben gyűlt a sor a pult előtt.Eldurrant az agyam a hatodik után,kinyúltam a pult felett és adtam neki egy pofont!
Persze azonnal kirugtak:)
Nem eladokent hanem felszolgalokent tortent az egyik kollegaval:
A vendeg vegig full paraszt volt, a rendeles igy hangzott:
-Lesz egy sor meg egy kola.
-Eso, meg hideg az lesz, kola meg sor csak ha kernek szepen.
1. válaszoló..nagyon kemény vagy. :D Velem normálisan viselkedtek, persze néha jutott egy-két istenbarma, nem tagadom.
Volt, hogy szóltam, hogy tegye már vissza a helyére LEGYEN SZÍVES amit elhozott. Ugyanis 15 méterről elcipelt hozzám valami zöldséget és ott akarta hagyni nekem a pultban. Higiéniai okokból ezt nem is lehetne, erre hivatkoztam. Közben állt a sor a 3 pultnál, ahol egyedül hol húst daráltam, hol a kemencéből szedtem ki a megsült dolgokat, majd irány szalámit szelni (oké, ezt sem lehetne, de így csinálták meg a beosztást).. erre, hogy: maguk azért vannak, hogy a vevőket szolgálják.. WTF?!
Egy gyönyörű mozdulattal bedobta hozzám a zöldséget, mire megjegyeztem, hogy: asszonyom, most nincs kedvem kidobóst játszani.
A többi vevő elkezdett nevetni, így én sem tudtam elfojtani. Ismertem sok mindenkit, mert kis városról van szó, de ezt a Milady-t nem láttam előtte soha (igaz, utána se).
Mikor arra jött valamelyik munkatársam, szóltam neki, hogy vigyázzon, mert alacsonyan szállnak a zöldségek.. nem tudom a hölgy hallotta-e, de direkt hangosan mondtam.
Ma már nem ott dolgozok, pár hónapja felmondtam, máshova költöztem. Ha hazamegyek és összefutok a régi ismerősökkel, mindig megjegyzik, hogy nagyon hiányolnak, 5 évig dolgoztam ott. Többségében tényleg rendben volt az egész, az ilyen Milady-ket meg az hozza ki a sodrából legjobban, ha megőrzöd a hidegvéredet. Még az elején nekem is volt, hogy sírva fakadtam egy-egy beszólástól, bementem a hűtőkamrába és ott helyre tettem magam. Az évek múlásával meg lepereg az emberről.
"Nem véletlenül kerül az ember ilyen munkahelyre."
A barátnőm pl az egyetemi tanulmányait finanszírozza belőle.
Egy haverom (főiskolás) a nyugdíjas szüleit támogatja vele.
Na azért némelyik vevőt se kell félteni. Személy szerint találkoztam már nem túl kedves eladóval, de olyan is van, akitől szívesen vásárolok. Nem a boltos témához tartozik, de az értékesítéshez az, amit egyszer átéltem. Kézműves vásárban nézelődtünk a lányommal, mellettünk egy kisfiú az apjával. A gyerek szeretett volna egy játékot, de az apa közölte vele, miután kezébe fogta a játékot, hogy ilyen sz*rt ő is tud csinálni, és ledobta a többi közé.
Az eladó csak annyit mondott, hogy akkor tessék tovább állni. El is húzta a fiát onnan. Soha nem mondanék ilyet, főleg a gyermekem jelenlétében. Szegény nénin látszódott, hogy rosszul esik neki, mondta, hogy a férje készíti a játékokat.
Sosem szégyelltem, dolgoztam én is eladóként az egyetem mellett. A munka sosem szégyen. Az a szégyen, ahogy egyes emberek viselkednek, mint ez az édesapa a fia jelenlétében. Nem tudhatom, hova sodor az élet, ahogy te sem. Talán még szükségem/szükséged lesz ilyen fajta munkára vagy ha nem neked, de bármelyik családtagodnak. Nem tudhatod.
Felszolgálóként volt par érdekes eset, általában kínosan kedves, és udvarias voltam, volt aki bocsánatot kért..
Volt egy eset amikor, ment el a pult mellett a a vendég( hotel, bár és büfé bár voltunk, ha hivatalos akarok lenni, tehat komplett ebéd is volt )
Tehat ment rám mutat, hogy "food"
Sokkt kaptam..se köszönés..se semmi,
Akkor körmondtat, hogy
Nem, en felszolgalő vagyok, de
Igen, a bárban tud ételt fogyasztani, ha most szereten enni, akkor foglaljon helyet, az étlapot az asztalon találja, bizonyos ételek sak4 től fgyaszthatóak, az étlapon megtalalja melyikek..ha sikerült választani, akkor jelezze..
És bementem tombolni a konyhára..
A lényeg, hogy utana bocsanatot kért..
Férjem dolgozott értékesítőkent
Fridi bácsi jön Se köszönés, semmi...
"Maguk eladók?"
"Mi? Nem. A kinn talalhatő termékeket tudom ajánlani..
Sokkot kpott, de vette a lapot állítólag..
Egyébként én megtanultam, hogy bebben az esetben a kedvesség es figyelmesség sokkal idegesítőbb, engem mg megnyugtat..
Főleg a mosolygás.. A hetköznapokon az ideges sorban állők közt, az esőben, a tömegközlekedési eszközökön.
Jók a történetek, írjatok még, jó olvasni :)
Leírom az én történetemet is.
Sosem fordult elő velem, hogy beszóltam volna, de ez a nyanya kiborított.
Cukrászdában dolgozom.
Bejön a nyanya, fél napig válogat, majd kér egy sütit. Akkor épp nem volt bent az üzletben senki rajta kívül, ami csoda volt, mert az a nap elég húzós volt, és ebédelni sem volt időm. Becsomagolom neki a kiválasztott sütijét, beütöm, kifizeti.
Erre elkezdi kibontani a csomagolást a pulton olyan szöveggel, hogy hova sietek én annyira, nincs itt senki rajta kívül, és ő meg se tudta nézni, mit csomagolok neki. Kibontja, és elkezdi mondani, hogy márpedig ő nem ezt kérte, hanem a mellette lévő sütit. Itt még mindig nem izgattam magam, mondom, jó akkor kicserélem, sőt még mondtam azt is, hogy akkor visszaadok 50 Ft-ot, mert a másik olcsóbb. Kiveszem a pultból, erre teljesen kiborult, hogy ez milyen kicsi süti (mintha nem látszott volna tökéletesen a pultban is a mérete), és neki ez nem kell, és azonnal adjam vissza a pénzét. Még itt se különösebben izgattam magam, visszaadtam a pénzét. Ami szintén nem volt jó.
470 Ft volt a süti, amit ő úgy fizetett, hogy adott egy ezrest és 70 Ft-ot, én meg visszaadtam neki 600-at. De a kasszából csak a 470-et adtam neki vissza, mire ezen is kiakadt, hogy őneki ugyanúgy adjak, ahogy ő adott: egy ezrest és 70 Ft-ot :D Na, itt már kezdett felmenni az agyvizem. Csak mondta-mondta, hogy milyen kicsik a sütemények. Mire feltettem neki a kérdést, hogy minőséget vagy mennyiséget szeretne-e vásárolni. (tényleg isteniek és minőségiek a sütik, amiket árulunk). Erre szinte visítva rávágta, hogy "MINDKETTŐT".
Ezek után rákezdett, hogy biztos ezért nem tolonganak itt az emberek, és az XY cukrászdában bezzeg ötezren állnak sorban... (ja, mert fillérekért adják, de olyan szar, hogy meg se bírtam enni :D )
Mire közöltem vele, még mindig kedvesen, és mosolyogva, hogy "akkor menjen az XY cukrászdába"
Mire ő visítva közölte velem, hogy "Maga meg a p1csába!"
És bevágta maga mögött az ajtót :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!