Minek a nagy siránkozás, amikor esik a hó?
Az emberek 99%-ától ezt hallom: "jaj csak hó ne essen", a híradóban mindig mutatják, ha havazás van (mintha valami nagy szenzáció lenne ez télen), sőt még egy bizonyos (nem éppen intelligens) embertől ilyet is hallottam, hogy a hónak csak a gyerekek örülnek (mielőtt ez szóba kerülne, nem vagyok gyerek).
Szóval, mi bajuk van a hóval azoknak, akik nem örülnek neki? Mostanában egyre kevesebb esik, és mégis hisztiznek rajta, amikor végre esik 1-2 centi. Jobban örülnétek neki, ha soha nem esne? Szerintem szörnyen unalmas, szürke telek lennének hó nélkül, nem lenne semmi téli hangulat. Ne mondjátok már, hogy csak nekem lehangoló az, amikor januárban kinézek az ablakon, és kopár szürke faágakat látok és a föld csupa sár.
Én sem értem! A havazás annyira szép és különleges, mintha minden elcsendesedne kicsit olyankor. Én egyszerűen imádom. Még az sem zavar, ha latyak marad utána, annak is megvan a maga hangulata. Télen legyen hó, szerintem az a "normális".
De ahogy én látom, a legtöbb ember számára egyetlen időjárás elfogadható: a napsütés. Én személy szerint nem kedvelem a napsütéses időt, rossz kedvem lesz tőle, melegem van és ráadásul meg is vakulok, mert nagyon fényérzékeny a szeme. Én a csapadékos időjárás híve vagyok, legyen az eső vagy hó, imádom! Már a borús időnek is örülök. A TV, a rádió meg az emberek nagy része meg úgy beszél az ilyen időjárásról, mintha valami természeti csapás lenne. Ne tudd meg, hányszor voltam hülyének nézve emiatt. "Az eső depis idő!" -> ha nem hallottam ezt legalább százszor, akkor egyszer sem. (-_-)
Én sem értem. Decemberben mindenki azon fosik, hogy 24-én legyen hó, mert jajj mi lesz ha nem lesz fehér karácsony? (na és? Persze sokkal romantikusabb a havas tájat nézni, mint a szürkeséget, de nem a hótól karácsony a karácsony) December 27-e után meg mindenki fujjog a hóra.
Persze azt megértem, és én se szeretem, amikor (főleg vidéken a kisebb utcákban) nem takarítják rendesen az utakat, viszont az autók letapossák a havat, és az rövid időn belül brutálcsúszóssá válik, na azt én se szeretem. De ez nem lenne egy áthidalhatatlan probléma.
Nem tudom de nevetséges, mikor olyan rohadt keveset esik a hó, amikor meg esik akkor meg szinte nulla, de azért sírni kell miatta.
Én meg a nyarat, a napsütést meg a rohadt meleget utálom, még sem sírok. Jó persze az egyik ember ilyen, a másik olyat, de akkor is nevetséges olyan dolog miatt sírni ami olyan ritka és kevés... De azért elvárják ám a fehér karácsonyt :)
Akárcsak az első válaszoló, én is szeretem a csapadékos időt, a csendes eső meg a finom hóesés számomra kifejezetten meghitt, kicsit magamba fordulós, elmélkedős, de jó értelemben. A viharoktól meg felpezsdül a vérem.
A napsütéssel sincs bajom, de a tűző napot meg a 30 fok feletti hőmérsékletet, meg a szárazságot utálom, fizikailag is nagyon megvisel. Szerintem csak azért nem estem még össze sehol nyáron, mert olyankor figyelek a folyadékbevitelemre meg a vércukorszintemre.
Lapátolni a havat nem kellemes, de szerintem nem sokkal rosszabb, mint állandóan füvet locsolni a szárazság miatt, meg nyírni, ha eleget locsoltad.
Úgyhogy éljen a csapadék, télen pedig csak havazzon bátran.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!