Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Utálom magam. Mit csináljak?...

Utálom magam. Mit csináljak? L/tizenéves

Figyelt kérdés

Kérlek csak akkor válaszolj ha végigolvasod, tényleg szeretnél segíteni és nem nevetsz ki. Próbálom röviden leírni a rengeteget.

Szomorú, de tizenöt évesen eljutottam oda, hogy nem tudok nem vagyok képes arra hogy tovább éljek. Annyi mondanivalóm lenne, hogy azt se tudjam mit írjak.

Nem látom értelmét, hogy nap mint nap felkeljek. Vannak álmaim, céljaim, de jelenleg egy olyan mély pontba kerültem, hogy egyedül teljesen biztos, hogy nem fogok tudni kimászni ebből. Teljes szívemből utálom, gyűlölöm a külsőmet a belsőmet, a tulajdonságaimat a hangom a lényem.

Iskolában folyamatosan kiközösítenek, kibeszélnek, bántanak fizikailag is. Nyílván ez érthető. Nem hibáztatom őket emiatt. Elfogadtam hogy egy sikertelen utolsó nyomorult vagyok. Társadalmilag nulla vagyok.

A családom nem foglalkozik velem. Semelyik rokonnal nem tartják a kapcsolatot így nem ismerek senkit. Ridegek, ingerültek, agresszívak, felelőtlenek felém a szüleim. Egy példa, azért is veszekednek velem mert szólok hogy elfogyott valami és kellene venni. Szerintuk mindenért én vagyok a hibás és nem egyszer a fejemhez vágták hogy nap mint nap elmondják az istennek hogy bár meg se születtem volna. Ugy beszélnek velem mint egy kocsissal. Nem részletezem tovább. De én szeretem őket. Bár 10 éves korom óta már elég érett aggyal rendelkezek és ez idő alatt mindvégig szeretethiánnyal, önbizalomhiánnyal, keserűséggel, magánnyal és félelemmel küszködök.

Próbáltam rengetegszer kimászni a gödörből, tudva azt hogy csak magamra számíthatok, de mindig visszaestem. A hangulatom nagyon ingadozó és egyszer öngyilkos próbáltam lenni, ami nem sikerült gyávaságomra.

Az egész életem abból áll hogy otthon punnyadok semmit sem csinálok és folyton ezen az egészen agyalok. Nincsenek drága cuccaim meg ilyenek.

A szüleim sehová sem engednek el. Még a kapun kívülre se mert szerintük lelőnek ha kimegyek és akkor ők kerülnek börtönbe.

Lelkileg olyan mélyponton vagyok az elmúlt jó néhány év óta hogy azt nem tudom szavakba önteni.

Testi jelei is vannak/voltak már az idegbetegségemben és a stressznek: hajtépkedés, durva öncsonkítás, akkor nyugodtam meg egy sírógörcs után ha vertem a saját fejem, folyamatos gyomor és fejfájás, görcs, a végtagjaim remegnek és hajszálerek borítják az egészet melyek szemmel jól láthatók stb.

Nem akarok holnap felkelni. Ma éjjel elalszok nagy nehezen de már nem szeretnék felébredni. Elegem van a sok veszekedésből ami szétcincált idegileg, elegem van abból hogy kiközösítenek mert nekem problémáim vannak(2 rokon is rákos a családban köztük az egyik szülőm), ha belépek az osztályterembe a hátam mögött beszélnek ki és egész nap egyes egyedül vagyok.

Soha nem gondoltam volna, hogy az a kislány aki a kiskori képeimen van ide fog jutni.

Vége. Nem szeretném tovább csinálni. Megpróbáltam minden erőmmel, de nem ment.

Nem akarom csinálni tovább. Itt vége.


2015. jan. 26. 21:34
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
Nem csak a pszichiáter a megoldás, tudom milyen lelkileg padlón lenni megtapasztaltam már sokszor én is akartam öngyilkos lenni, de azt mondtam, nehogy már a rossz, aki miatt akartam miatta elbukjak, én több vagyok nála, én sem vagyok rosszabb senkinél. Én se számíthattam senkire, egyedül a zene ami erőt adott és átsegített a nehéz helyzeten.
2015. jan. 26. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 anonim ***** válasza:
100%

Első körben próbáld meg elfogadni magad! Sajnos az ember olyan, hogy hajlamos magát okolni mindenért. Azért is, amiről nem ő maga tehet. Nálad pont ez a helyzet. Veled nincs semmi baj. A környezeted áll - bocsánat- csupa primitív önző balfékből. Elolvasva a történetedet, nem csodálom, hogy kikészültél.

Nem írtad, hány éves vagy, de olyan 15-16-nak tippellek. Nem foglak ámítani, nem valószínű, hogy a közeljövőben jobb lesz. Hosszabb távon meg törekedned kell minél hamarabb az önállóságra. Mihelyett tudod, el kell hagynod ezt a fertőt, amiben élsz.

Persze, tudom, írtad, hogy te szereted a szüleidet... és gondolom, emiatt aztán el sem akarod hagyni őket egyhamar. Pedig... nem akarok még jobban a lelkedbe taposni, de aki azért fohászkodik, hogy bár ne léteznél, az rohadtul nem szeret. Meg sem érdemlik, hogy te szeresd őket.

De mondom, itt egy megoldás van: amint csak lehetséges, megszabadulni az egész környezetedtől.

2015. jan. 27. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 anonim ***** válasza:

Simon Belmontnak adok igazat.

Neked tényleg környezetváltozásra lenne szükséged.

Milyen szülő az aki a saját gyerekét terrorizálja. A szülőnek az lenne az egyik feladata, hogy a gyerekét támogassa, kiálljon mellette, segítsen a gyerekén ha bajban van, lelki erőt adjon neki, normális értékrendet teremtsen benne nem pedig félelmet, hogy ne menjen sehova mert "lelövik" az utcán. Te olyan vagy amilyen úgy kell elfogadnod magad amilyen vagy a hibáiddal együtt. Aki bármilyen okból kifolyólag is kiközösít azokat kerülni kell. Át kell íratkozni másik iskolába és megpróbálni ott barátokat szerezni, beilleszkedni. Az a lényeg, hogy legyen egy sajátmagadban felépített normális értékrend és mindig ez legyen az első szempont. Figyelj oda, hogy milyen társaságba keveredsz, milyen közösségbe kerülsz.

Mivel nem ismerlek többet nem tudok mondani ami nagyon fontos, hogy keress fel egy pszichológust monddj el neki mindent és fogadd meg a tanácsait nagyon sokat fog segíteni és mondd el azt is ahogy a szüleid bánnak veled még lehet, hogy törvény elé is állíthatják és akkor majd a bíróság eldönti, hogy hogyan tovább.

2015. jún. 22. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 A kérdező kommentje:
Egyebkent meg ma is ugyan így van minden.........
2015. jún. 22. 19:01
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!