Valóban akkora gond lenne, ha manapság egy lány így gondolkodik? Mindenki sopánkodik, aztán csak legyintenek, hogy sebaj, majd úgyis megváltozik.
A lány nem akar férjet (kapcsolatot igen, de házasságot nem), a gyerekhez sem ragaszkodik különösebben, mert karriert szeretne. Egy rendes munkát, amit szeret csinálni, és nem csak robotol nap mint nap.
Ha van/lesz rá pénz, inkább utazgatni, extrém dolgokat csinálni, csak ne legyen az élet unalmas rutin.
Ha mégis bevállalna egy gyereket, mert időközben rájön, hogy szeretne, akkor sem három évig kimaradni mindenből, hanem minél kevesebb időt itthon maradni (mármint ezt nem úgy értem, hogy a lehető legtöbb időt házon kívül tölti, hanem átvitt értelemben, utazás és munkaügyben), és menni is vissza dolgozni, és bébiszittert fogadni amennyiben szükséges (ahogy a lány szülei csinálták annak idején).
Nem különösebben az az álma, hogy minél nagyobb családja legyen, hogy igazi háziasszony legyen belőle, hogy férje helyett ura legyen, akinek ugrik az első "asszony, ide a vacsorát/sört" felkiáltásra. (ez nem azt jelenti, hogy nem jár a kedvében, és nem főz rá/bármi egyéb, ha szépen MEGKÉRI, csak ne egy alap elvárás legyen.)
Ezt a lány ismerősei megbotránkoztatónak tartják.
Nem igazán provokatív kérdésnek szántam (bár lehet, hogy valakinek annak fog tűnni), kíváncsi vagyok a véleményetekre. :)
Volt olyan, aki ilyen volt, csak megváltozott? Vagy valakinek sikerült ilyen életet élnie/ilyen életet él? (mint pl. a lány szüleinek)
Jöhet bármilyen vélemény.
válasza:
válasza:Alapvetően én is fontosnak tartom a karriert és nem ragaszkodom a gyerekhez. Meg a szülés miatti munkából kimaradást is gáznak tartom.
Ezeket nem hangoztatom, mert biztos elítélnének miatta.
Véleményem szerint, a bébiszitteres dolog jó lehet, valahol, viszont ott a másik véglet, hogy "azért szüljek gyereket hogy más nevelje fel"? Akkor már inkább nem szülök.
Az asszony "vacsorát ide" felkiáltás valóban elég tróger, bár szerintem itt megint csak a két véglet lett felhozva azzal hogy "megkér". Szerintem ez sem oké így. Akkor már intézzék közösen, felezve a takarítást meg a főzést. Szerintem ez így működik, ha anya és apa is dolgozik, akkor a házzal (gyerekkel) kapcsolatos teendők legyenek felezve.
24n
válasza:Sose értettem, miért mondják az olyan nőre, aki tudatosan nem akar gyereket, hogy önző. Kivel szemben önző? A meg nem született, sőt meg sem fogant "gyerekével" szemben -- aki így nem is létezik? Vagy?
Ismerek nem egy olyan, már idősebb, 50-70 év közötti nőt, akik sosem mentek férjhez, egész életüket a hivatásuknak szentelték (mondjuk nem is hétköznapi a hivatásuk, az igaz, nem bolti eladóként robotolnak), és azt látom, hogy kiegyensúlyozottak, boldogok, derűsek -- és sokkal fiatalosabbak, mint a már nagymama kortársaik többsége. Én rendre egy évtizeddel fiatalabbnak néztem őket elsőre, mint amennyi idősek valójában. És ami még figyelemreméltó, hogy nem igazán vannak az ilyen korúakra jellemző egészségügyi problémáik.
És míg az általam ismertek között egy sincs, aki megbánta volna, hogy így alakult az élete, olyan nőt viszont sokkal többet ismerek, aki megbánta, hogy szült, és ha tehetné, "visszacsinálná".
Nem mindenkinek életcél a szaporodás, na. Ezt kellene felfogni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!