Rosszul érzem magam a saját gondolataim miatt, nem tudom elfogadni ezt a helyzetet, miért? 18F
Az a helyzet, hogy itt, Mo.-n jó esetben keres egy ember 200-220k-t. Most anyámra gondolok, aki egyedül nevel engem és tesómat. Szóval úgy havonta mindent beleszámolva, árvasági, családi stb, olyan 230.000Ft jó esetben kijön szerintem. Ebből lejön a hitel, ami vagy 20-30.000 szóval marad 200.000Ft élni hármónknak. ebből 150 arra megy el, hogy kaja, villany, gáz, taníttatás, utazás, plusz néha csoki,kóla, stb, ami marad, ha marad jó esetben, azt anyám elrakja, mert szeretne elköltözni városba. Havi 4000-et kapok költőpénznek, aminek a felét kajára költöm. Ja meg egy ezrest a kondibérletemre(Igen, egy ezrest, mert a legkisebb, legrosszabb, amit valaha láthatsz.) havonta le kell vonni ebből a rengeteg pénzből, szóval marad 1000 forintom "szórakozásra". Beszélgettem neten egy német sráccal, akinek elmondtam, hogy 20000Ft-ot kaptam nyáron diákmeló után. Ő kinevetett, hogy ő egy ünnepi(diák) munkanapon kap annyit. Mit lehet csinálni havi 1000Ft-ból? Szeretnék étrendet, hogy tudjak gyúrni, mert így nem fejlődök sehova kaja nélkül, de nincs rá keret, se anyámnak se nekem. Szeretnék diétázni, mert zavar a felszedett zsír, ami nem sok, de nem esztétikus így a testem. Szeretnék a gépemen fejleszteni, elmenni bulizni egy hónapba legalább 1-2x, és nem szégyenszemre 1500-2000Ft-al (Ha valamilyen csoda folytán kapok valahonnan.) Szeretnék venni pár új ruhát, farmert, csak úgy, leülni egy kávézóban délután egy lánnyal vagy haverral meginni egy kólát, úgy, hogy nem azon rágódom, hogy csak elherdálom a pénzt.
A német srác anyám fizetését is kinevette(persze nem sértegetni akart), azt mondta, hogy minimum ennyit keres egy havi diákmelóval. Szeretném élvezni az életet, de nehéz így, pénz nélkül, sok időt töltök a gépem előtt, mert csak így tudom elfoglalni magam, és talán kicsit szórakozni. Szeretnék 1-2x az iskolában is a büfében venni kaját, és nem várni addig míg hazaérek, ha elfogyott, hogy csak akkor egyek.
Tudom, anyámnak elég jó fizetése van ebben az országban, de külföldön(No. Anglia, Amerika stb.) ebben a vezetői állásban amiben van, minimum 5x ennyit kapna.
Mindig ezek a dolgok járnak a fejemben, és csak arra várok, hogy az egyetemet sikeresen elvégezzem minél hamarabb, és mehessek külföldre, végre élni is. De megőrjít, hogy még éveket kell szenvedni.. Felkelni is alig van kedvem, az iskolai stressz, az, hogy tanulni kéne, de 5-kor kelek, és 3-4-re érek haza, marad 12-3 órám élni, pihenni, tanulni, ami rettenetesen kevés. Miért érzem így magam? Csak velem van ilyen? Hogyan tudnék változtatni, hogy pozitívabb legyen minden?
Leírtam, hogy tudom, hogy nem rossz a magyarországi keresetekhez viszonyítva. Azt pedig nem hiszem el, hogy 5-en éltek meg havi 70.000-ből, az képtelenség, lehetetlen.
NINCS olyan munka, amit tudnék csinálni, ha van alkalmi meló, akkor megyek, de itt csak olyan van, hogy be kell jelentkezni 2-3 nappal előtte, és iskola után rögtön, este 10-ig, hétköznap, és nincs haza buszom este.. Szóval nincs lehetőségem dolgozni. Kutyát sétáltatni? Van aki fizet ezért? Havi ezrest had költsek már el arra, amire szeretnék, és legalább ennyi kikapcsolódásom legyen, hogy kondizhatok. Ne menjünk bele abba, hogy otthoni edzésmódszerek, és súlyzós edzés összehasonlítása, össze sem mérhető, nem ugyanaz.
Ha nem tetszik valami szépen eldugulok? Jó, hogy nem tetszik, és miért kéne kussolnom? Ha neked tetszik a helyzeted, akkor törődj bele, de én többet akarok, és nem hiszem, hogy ez bűn lenne, mert rengeteg ember él ennél sokkal jobban, akkor miért ne vágyhatnék jobbra...??
Ez az életszínvonal nem számít olyan rossznak Mao.-on. Viszont ha összehasnlítjuk magunkat egy nyugati országgal, akkor máris másként látjuk s dolgokat. Én is szoktam ezzel szembesülni, amikor német ismerősökkel találkozom. Ott az emberek egészségesebben élnek, nem gürizik végig az egész életüket 3 munkahelyen egyszerre, hogy elvárható minimum életszínvonalat biztosítani tudjanak családnak. Egy munkahely, nem is mindig teljes állás, mellette bejárónő, aki rendbe teszi a laksát, hogy pihenni is jusson idő, és munkát kapjon a bevándorló is, így duplán jól érezheti magát a család.
Mindenki addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér. A lehetőségeket pedig meg kell keresni, ha külföldön, akkor ott. Én nem tudnék külföldön élni, pedig jó diplomám van. Nagyjából olyan az anyagi helyzetem, mint neked, nem vagyok elégedetlen. Persze más lenne a helyzet, ha lenne családom, akkor nem lenne ez elég, illetve le kellene mondani bizonyos dolgokról.
Szegény gyermek! Nézz már szét egy kicsit a világban, és ne csak abban a kerületben ahol te élsz! Nem 1 olyan család van ebben az országban ahol se az anya, se az apa nem kap munkát és havi 2x22800 Ft segélyből, plusz a családi pótlékból élnek 5-en vagy 6-an. Ne a nyugati országban élő haverod élete legyen a mérce, hanem nagyon is örülj annak a havi ezer forint zsebpénznek. Nagyon sokan vannak akiknek még cipőjük sincs, nemhogy szórakozni tudjanak járni. Látom nagyon el vagy tévelyedve.
Mi lenne, ha a gazdag haverjaiddal elmennétek egyszer megnézni hogyan él az aki valóban szegény, nem csak annyira amennyire te?
Gondolom neked nagyon megfelelő a helyzeted, te megvagy elégedve?
Még mindig nem értem, hogy miért törődjek bele a rosszba, ha lehetne sokkal jobb is? Fu*k logic..
Na idefigyelj! Én 4 éve nem találok normális munkát, azóta havonta 22800 Ft-ból élek, 31 éves vagyok és kénytelen vagyok a nyugdíjas szüleimmel élni. Miután kifizetem a telefonszámlát, az internetet a víz és villanyba beleadtam valamint, megvettem a hónapra szükséges alapvető, ismétlem alapvető dolgokat a pénz kézhezvétele utáni másnapon már a szüleimtől kell kérnem 1 szelet kenyeret azért, hogy ne haljak éhen. Új ruha? Kávé a barátokkal? Mozi? Csak az álmomban! Örülök, hogy élek, nem pedig 1000 forinton sírok amit nem tudok beosztani, mert szegény anyám a 200 ezres fizetéséből nem hajlandó többet adni. Örülj, hogy egyáltalán kapsz valamit.
Ha annyira fáj, hogy nincs pénzed, mert anyád nem ad akkor menj keress magadnak egy saját lakást és munkát hozzá hogy eltud látni magad, elég idős vagy már hozzá. De vissza ne merj kúszni anyucihoz azért, hogy adjon egy szelet kenyeret mert az albérlet és a rezsi többe kerül, mint a havi fizetésed. Inkább rajongd körbe anyádat, és adj hálát az égnek, hogy van aki eltart és nem kér tőled semmit!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!