Kikből lesz hajléktalan?

Valamennyiben biztos tehet róla, hogy oda került ..

Én az ilyenekben azt nem szeretem, hogy meg sem próbálnak tenni ez ellen..

Egy szakképzett ember diplomával szerintem mindig tud kezdeni valamihez ilyen helyzetben, csak meg kell próbálnia, de legtöbb esetben az ilyenek feladják mielőtt elkezdenék.

Néhány főbb ok:

- válás,

- nem fizetett asszony- és vagy gyerektartás )menekülés a törvény elől),

- összeveszés a szülőkkel,

- árvaházból is kerülnek egyből az utcára,

- vannak, akik nem bírják az albérletet,

- adósságok miatt,

- vannak, akik ezt választják,

- amit mondtál, ital, drog, szerencsejáték, ám ezeket részben betegségként is lehet kezelni,

- valamilyen kényszerítő erő hatására, pl. valakit egyszer elvisznek valahova dolgozni és kidobják, majd bekerül és bűnszervezetbe és kényszerítik, hogy az utcán éljen és kéregessen, stb.

Mondjuk a felhozott példa az pont rossz, mert az a te hibád hogy nem tudod feldolgozni, nem kéred barátok, szakember segítségét. Csúnya szóval élve az élet megy tovább.

"Ha te már büdös vagy, vagy alkoholista, drogos, akkor már nem érdemled meg az együtt érzést akkor dögölj meg az utcán?"

Fordítsunk a kérdésen, miért kellene együtt éreznem valakivel, akinek a piára, drogra van pénze, a saját életét teszi tönkre. Nem tudok sajnálni olyan embert, aki magától került oda ahova. Azt meg kifejezetten elítélem ha a saját családját is tönkreteszi. Én alkesz apa mellett nőttem fel, de senkinem nem kívánom az ilyet. És ez teljes mértékben az ő döntésük, ő hibájuk, ő gyengeségük...csak mást büntetnek vele.

Voltam már ételt osztani hajléktalanoknak, szép dolog, de ki merem állítani hogy nem mindegyikük érdemli meg. Mikor valaki már úgy jön oda hogy piás, a kaját amit csinálsz neki azt is kb csak kiborítja, meg otthagyja. Aztán azt hinnéd legalább megköszöni, de búcsúzóul csak annyit kérdez hogy "Esetleg még 500ft-al k tudnál segíteni?"...Hát menjen már a f..szomba az ilyen.

Meg persze, vannak akiket lehet sajnálni, de mikor azt látom hogy életerős emberek folyamatosan az iskolák, kollégiumok, boltok körül lebzselnek, és naponta rohamoznak, körbeállnak, hogy "kis aprót adjál már"....az ilyet hagy ne sajnáljam már.

Meg a másik kategória aki már annyira elveszti emberi mivoltát, hogy odasz..rik a villamos közepére, meg lehugyozza az üléseket. Vagy éppen az aluljáróban is csak letolja a gatyáját és maga alá szarik...könyörgöm, az állatok nem csinálnak ilyet.

Persze, van egy réteg, akiknek szarul jött ki a lépés az életben, elvesztettek mindent, és a legfőbb gond mindig az hogy nem tudták feldolgozni és nem tudták újra felépíteni az életüket. De a többség csak maga tehet róla hogy ott van ahol, és senki más, az ilyenekkel nincs miért együtt érezni.