A nők hogyan bírják ki ép ésszel, hogy ennyi negatív "jelzést" kapnak naponta?

Nem nagyon találkozom ilyenekkel, mert nem olvasok nagyon olyan fórumokat, bejegyzéseket, blogokat..., ahol az ilyesmik tömegesen előfordulnának.

Nem mondom, hogy itt még egyetlen hasonló megnyilvánulással sem találkoztam volna, de azokat egész egyszerűen képtelen vagyok komolyan venni akár csak annyira is, hogy idegeskedjek rajtuk. :)

29/N

# 7

"nők lusták"

"konyhában a helyük"

és ezek csak a kedvesebb hozzászólások.

A kérdező nem a cikkre, hanem hozzászólásokra gondolt, amik tényleg undorítóak.

De ezek csak kommentek, nem hinném, hogy való életben is ekkora szájuk lenne, pl. egy családi ebéden anyuval. :)

úgy hogy 10x ennyi bókot kapnak naponta és a feminista témák többsége csak műbalhé, mint ahogyan ez a kérdés is.

aki meg fórumokkal foglalkozik az csak unatkozik. primitív emberek mindenhol vannak.

Nem olvasok feminfót, sem hasonló oldalakat. Sosem éreztem szükségét a külön nőknek írt weboldalaknak/magazinoknak az életemben. Mondjuk én a cikket sem értem, miért akkora tragédia, hogy nincs 50%-ban női polgármester. Egész életemben olyan településeken éltem, ahol férfi polgármester volt és nekem ez nem okozott semmilyen lelki törést. Igen, tudom hogy itt a kérdező a kommentekre gondol, de basszus, ez ekkora mű probléma kapcsán rögtön azzal jönni, hogy fúúú, biztos rabszolgaként tartják a nőket egy kicsit műbalhénak tűnik.

Másrészt szerintem ha valakit nőnek hívnak, akkor az feltételezi, hogy felnőtt. Az meg elvileg egy bizonyos érzelmi érettséggel jár, ami azt jelenti, hogy nem lesz idegösszeroppanásom, ha valaki elsüt valami hülye viccet arról, hogy nekem a konyhában a helyem. Tudom magamtól, hogy ez baromság (annak ellenére, hogy imádok főzni).

A harmadik dolog pedig az, hogy ez oda-vissza működik. Nézz körül az oldalon. A férfi biztos rosszabb szülő, ő pótolható. Csak a szex érdekli, amúgy egy sz*r. Mindenre az az első válasz, hogy a csodás, habos-babos nő váljon el, semmizze ki, a gyerekeit se láthassa soha többé. Akik mondjuk kamaszkoromban a legtöbbet ártottak a lelki világomnak és az önbecsülésemnek szinte kivétel nélkül lányok voltak. Erről ennyit.

22/N